2005. június 13. hétfő 23:41
Náday Katalin:
Zarándokúton Írországban,
a "zöld-szigeten"2005. május 2-11.
Előszó
Plébániánkon évek óta saját szervezésű zarándokutakon vehetünk részt. Jártak már Rómában, Lourdes-ban, Fatimában. Az idei út célpontja Írország Lourdes-ja: Knock volt, amelyre én is jelentkeztem.
Soha nem hallottam azelőtt róla, pedig Fatimánál régebbi Mária-jelenésről van szó. 1879. augusztusában 2 asszonynak jelent meg Mária, Szent József és Szent János apostol társaságában. A jelenésnek kb. 50 helybéli is tanúja volt. A jelenés hitelességét az egyház elfogadta, így Knock Írország leggyakrabban látogatott helyévé vált, évente több mint egy millióan keresik fel a világ minden részéről. Mára már nemzetközi repülőtere is van. A centenáriumi ünnepségekre 1979-ben II. János Pál pápa is Knock-ba látogatott, 1983-ban pedig Teréz-anya is felkereste a kegyhelyet.
Természetesen a kegyhelyen kívül a „zöld-sziget” még sok szép helyének felkeresését terveztük. Zarándok-utaink egyik jellegzetessége, hogy nem utazik velünk idegenvezető. A meglátogatandó helyeket jó előre kiosztjuk magunk között, s így mindenki mintegy házigazdájává válik egy-egy helynek, témának, műemléknek. Volt gazdája Írország történelmének, földrajzának, irodalmának, zenéjének is.
Közvetlen Budapest-Dublin repülőgéppel utaztunk, majd autóbuszt béreltünk – sofőrrel – s azzal kerestük fel Írország szebbnél szebb helyeit, térben és időben nagy utat megtéve.
Először az időbeli utazásról. Írország az a hely, ahol 5000 évvel lehet a múltba visszamenni. Kr. e. 3000-től kezdve minden jelentősebb népcsoport-váltás nyomán maradtak fenn tárgyi és építészeti emlékek. Az újkőkori megalitikus építmények mellett láthattuk a Kr. e. VI-V. századból való kelta emlékeket; a korai kereszténység épületeit, templomait. A vikingek a X-XI. század során a pusztítás mellett építettek is, ők az ír városok alapítói; a normannoktól erődszerű váraik maradványai láthatók ma is. Sajnos a vikingek után a legnagyobb pusztítást az angolok, főleg Cromwell seregei végezték az ír földön. Tudatosan rombolták le a katolikus apátságokat, templomokat. Írország 1922-es szabaddá válása után polgárháború keserítette az írek életét. Az igazi fellendülést csak a XX. század vége hozta meg számunkra. Ekkor indulhattak meg a munkák a múlt emlékeinek feltárására, konzerválására. Mára már több helyen találkoztunk az újjáépítéssel, látogathatóvá tétellel is.
Térbeli utazásunk az ország nagy részére kiterjedt, az északi és déli végeket leszámítva átutaztuk Írországot. A mellékelt térkép mutatja útvonalunkat és a meglátogatott helyeket.
Úti-tervünk szerinti látnivalók:
május 3.
1. Boyne völgye - Brú na Bóinne
2. Boyne völgye - Knowth
május 4.
3. Dublin városnézés
május 5.
4. Maynooth College - Campus
5. Clonmacnoise
6. Castlebar
május 6.
7. Knock - Mária-kegyhely
8. Ballintubber Abbey
május 7.
9. Westport
10. Croagh Patrick Írország Sinai hegye
11. Killary Harbour, Írország egyetlen igazi fjordja
12. Kylemore Abbey
május 8.
13. Galway
14. Burren karsztvidék
15. Moher szikla
16. Corofin
17. Dysart O'Dea
18. Ennis Friary
május 9.
19. Dingle - halászváros
20. Slea Head
21. Gallorus Oratory
22. Kilmalkeadar
május 10.
23. Cashel sziklája
24. Holy Cross Abbey
Szállásaink:
Sz1 - Lucan - Dublintól nyugatra
Sz2 - Castlebar
Sz3 - Templeglentan - Limericktől DNy-ra
A zarándokút
A megérkezés - hétfő
Május 2-án, hétfőn este fél nyolckor - még mindig kánikulai hőségben - indultunk Ferihegyről az ír légitársaság zöld légibuszával. Mindvégig a naplementével együtt haladtunk nyugat felé, egyre felhősebb vidékek fölött. Anglia felé repülve még le-le lehetett látni a tengerre, de Dublinba három órás repülőút után, már szakadó esőben érkeztünk. Bérelt buszunk a reptéren várt, s a kb. 30 km-re lévő szállodánkba vitt minket. Szobáinkban ízlésesen elkészített, fóliával letakart hidegtálas vacsora várt, olyan bőséggel, hogy azt - hazai idő szerint majdnem éjféltájban - képtelenség volt elfogyasztani.
(A narancssárgával keretezett képek és szövegek mögött nagyított, vagy további képek találhatók!)
(folytatjuk)