Csütörtök délelőtt az Astória Szálló előtt a spontán összesereglett tömeg az ott őrszolgálatot teljesítő szovjet katonai egységgel fraternizálni kezdett. Az oroszul tudók feltárták a szovjet katonák előtt a népmozgalom céljait és kérték őket: ne lőjjenek a magyarokra, ne avatkozzanak a nép dolgába. ... A szívélyes, sőt bartáti beszélgetések után a vörös katonák késznek mutatkoztak, hogy páncélosaikkal a Parlamenthez kísérjék a tömeget, hogy átadják a kormánnyal szembeni követeléseiket. Útközben a Kossuth Lajos tér felé mind többen és többen csatlakoztak a szovjet páncélosoktól kísért menethez. Mire a fegyvertelen férfiak és  nők a Parlament elé értek, mintegy tízezerre nőtt a számuk. A szovjet páncélosok és páncélozott jrművek itt is velük maradtak. Egyesek magyar zászlókkal díszítették a szovjet harci járműveket és kiültek a páncélosok tetéjre. A tömeg vidám volt és felszabadult. Az emberek énekeltek és kórusban jelszavakat szavaltak. Nagy Imrét éltették, tüntettek az ÁVH ellen és Gerő lemondását követelték.

És ekkor váratlan dolog történt! ... Az ÁVH a Földművelésügyi Minisztérium épületéről összpontosított tüzet nyitott a fegyvetelen tömegre.