A szociális piacgazdaságról
Alapelvek, tapasztalatok
és új feladatok
A rendpolitikai alapokon nyugvó, de kialakításában nyitott szociális piacgazdaság évtizedeken át bevált Németországban. Különböző formában számos más európai és nem európai állam fejlődését is meghatározta. Minden változás ellenére e rend konstans és alapvető eleme maradt a szabadság, a jogbiztonság, a gazdasági hatékonyság valamint a társadalmi felelősség. A rövid történeti áttekintésből is kiderült, hogy azok a szakaszok voltak különösen sikeresek, amelyekben a szociális piacgazdaság határozta meg a politikát és a közvéleményt, és azok a szakaszok voltak kevésbé eredményesek, amelyek inkább más elképzelések jegyében álltak.
Manapság a szociális piacgazdaság formáját és innovációs képességét nem csupán a német egység megvalósításából tartósan adódó feladatok határozzák meg, hanem az európai és a globális fejlemények jelentenek számára nagy kihívást. A szociális piacgazdaság jövőjét biztosító reformokról egyenként szóltunk.
A világ gazdaságának fokozódó összefonódásának és globalizálódásának folyamata Németország jövőjét nem fenyegeti. Sokkal helyesebb, ha következetesen szembenézünk az új kihívásokkal, megvalósítjuk a szükséges reformokat és fokozzuk nemzetközi versenyképességünket. Ebben az esetben a globalizáció Németország és Európa előtt is új lehetőségeket tár föl.
A szociális és társadalombiztosítási rendszerek reformja esetében mindenekelőtt a demográfiai helyzet alakulását kell következetesen szem előtt tartani. Ma már nem adottak azok a feltételek, hogy a szociális biztonságot kizárólag a felosztó-kirovó rendszer segítségével fedezzük. Végeredményben egy olyan szociális rendszert kell kialakítani, amely több lábon, a törvényben előírt, a magán és az üzemi biztosításon nyugszik, és amelyik a felosztó-kirovó rendszer kiegészítéseképpen megvalósítja a tőkefedezeti rendszert. Erősíteni azt, hogy az emberek önmaguk gondoskodjanak magukról elvárható módon, hogy a családok tartsanak össze és erősödjék a közösségi szellem, ez továbbra is nagy feladatot jelent.
A hatékony környezeti politika egyre inkább lényeges eleme lett a szociális piacgazdaságnak. Amennyire lehetséges, a piackonform megoldások mellett kell dönteni. A fontos területek esetében az egyszerű rendtartásjogra a jövőben is szükség van. Arról van szó, hogy lehetőség szerint már azt is elkerüljük, hogy bekövetkezzék a környezet károsodása, és úgy kell irányítani a fejlődést, hogy sok integrált, zárt termelési körök alakuljanak ki. A határokon átnyúló, de mindenekelőtt a világméretű környezeti problémák esetében egyre inkább szükség van nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokra.
A szociális
piacgazdaság a demokratikus jogállamban élő, szabad és erkölcsös ember
antropológiai felfogásán nyugszik. Szilárdnormák és értékválasztások nélkül,
közösség, szellem és a jogállami elvek nélkül a leghatékonyabb gazdaság-
és társadalompolitika sem vezethet el a "szabad, boldog, jólétben élő,
igazságos és rendezett" társadalomhoz, amelyet pedig Wilhelm Röpke, Ludwig
Erhard és az alapító generáció más jelentős gondolkodói és formálói maguk
elé kitűztek. Igaz ez a jövőre vonatkoztatva is, túl minden kínálaton és
keresleten.
Ambrosius,
Gerold: Die Durchsetzung der Sozialen
Marktwirtschaft
in Westdeutschland 1945 -1949, Stuttgart, 1997.
Cassel,
Dieter (szerk.): 50 Jahre Soziale Marktwirtschaft.
Ordnungstheoretrsche
Grundlagen, Realisierungsprobleme und Zukunftsperspektiven einer wirtschaftlicheKonzeption,
Stuttgart,1998.
Deutsche Bundesbank (szerk.): Fünfzig Jahre Deutsche Mark. Notenbank und W.hrung in Deutschland seit 1948, München,1998.
Erhard, Ludwig: Jólétet mindenkinek Budapest,1993.
Hampe, Peter (szerk.): Währungsreform und Soziale Marktwirtschaft, München,1989.
Klump, Rainer (szerk.): 40 Jahre Deutsche Mark. Die politische und ökonomische Bedeutung der westdeutschen Währungsreform von 1948, Wiesbaden,1989.
Lachmann, Werner {szerk.): Erneuerung der Sozialen Marktwirtschaft. Chancep und Risiken, Münster,1996.
Ludwig-Erhard-Stiftung (szerk.): soziale Marktwirtschaft als historische Weichenstellung. Bewertung und Ausblicke. Eine Festschritt zum 100. Geburtstag von Ludwig Erhard, Düsseldorf,1997.
Roeper, Hans: Die D-Mark. Vom Besatzungskind zum Weltstar (eredetileg: Die Geschichte der D-Mark), Frankfurt am Main, 1978.
Stoltenberg, Gerhard: Wendepunkte. Stationen deutscher Politik 1947 bis 1990, Berlin,1997.
Wissmann,
Matthias (szerk.}: Die soziale Marktwirtschaft - Thesen zur Gestaltung
Deutschlands und Europas, Verlag Langen Müller / Herbig, 1999.