I. Gazdasági helyzet

A román gazdaság hanyatlása decemberben és 2000 januárjában tovább folytatódott. A román kormány nem tudta betartani a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást. Ugyanakkor elfogadták a Nemzetközi Valutaalapnak azt a javaslatát, hogy állítsanak össze az EU, az NVA, a Világbank és Románia által delegált szakértőkből munkacsoportot, amely Románia számára középtávú gazdasági programot dolgozna ki. A munkacsoport megkezdte működését. Január 7-én Emil Iota Ghizarit nevezték ki a Román Nemzeti Bank elnök-vezérigazgatójának.

Annak érdekében, hogy az 54,8 %-os pillanatnyi inflációt megállítsák, az új miniszterelnök tárgyalásokat indított el a Valutaalappal. Január 10-én kezdődtek meg Bukarestben a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap delegációjával. A Valutaalap kérése: a fizetések azonnali befagyasztása, és egy új szerződés kidolgozása.

Mugur Isarescu az új miniszterelnök (a Nemzeti Bank korábbi elnöke) gazdasági programja 1,3 %-os ipari növekedést, a járulékadó csökkentését ígéri, valamint kormányrendeletben bevezeti a profitadó-csökkentést.

Románia gazdasági történetében először vezetik be 2000 január 1-től a személyi jövedelemadót.

Felmérések alapján megállapították, hogy az össz-nemzeti gazdaság 70%-át teszi ki a feketegazdaság. Megállíthatatlan a költségvetés csökkenése, és ennek megfelelően a közalkalmazottak helyzete még reménytelenebb.

Ahhoz, hogy Mugur Isarescu teljesítse a programjában ígérteket, 5 milliárd dollár szükséges, amit a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól kíván hitelfelvétellel megkapni.

II. Belpolitika

Nyílt titok volt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt le kívánja cserélni az általa delegált miniszterelnököt: Radu Vasilet. Ezzel azonban a helsinki december 11-i EU csúcsértekezlet határozatára vártak, amely szerint az EU 2000-ben hat új országgal - köztük Romániával - kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ezután a fő kormánypárt megvonta bizalmát a miniszterelnöktől. Előzőleg - december 12-én - Emil Constantinescu méltatta a kormány működését, melyben a bajok fő okozójának a rossz koordinációt jelölte meg. A várakozások ellenére azonban Radu Vasile nem adta be lemondását, hanem a parlamenthez fordult. Ellenlépésként a miniszterek többsége lemondott, és ennek következményeként Emil Constantinescu elnöki rendelettel leváltotta Radu Vasilet. December 15-én Radu Vasile elfogadta az államfői döntést, így 16-án lemondott és a KDNPP visszaadta valamennyi pártbéli funkcióját.

December 17-én - hosszas tárgyalások után - megalakult az új kormány, amely december 22-én tette le az esküt a parlament előtt.

Az új miniszterelnök Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank eddigi, párton kívüli elnöke lett.

Négy új államminisztert neveztek ki: Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági miniszter (KDNPP), Valeriu Stoica igazságügy-miniszter (NLP), Petre Roman, az új külügyminiszter (DP) és Hajdú Gábor egészségügyi miniszter (RMDSZ).

Az új kormányfő december 18-án terjesztette programját a parlament elé. 2000-re 2 %-os költségvetési hiányt, 1,5 %-os gazdasági növekedést, 25 %-os inflációt ígért, programja így elsősorban gazdasági problémákat ölelt fel.

A kormányválság nagy győztese kétségkívül a Demokrata Párt, illetve Petre Roman lett, mivel Mugur Isarescu miniszterelnök tevékenysége mindössze a gazdasági kérdések szabályozásával foglalkozik, ezen belül a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való tárgyalásokra. Radu Vasile exminiszterelnököt december 28-án kizárták a KDNPP-ből, így megvalósítja régi szándékát, megalakította a Néppártot és vele együtt még tíz képviselő lép be az új pártba /a Néppárt még nincs bejegyezve/.

III. December-januárban elfogadott fontosabb törvények

December 8-án kihirdették a köztisztviselői törvényt. A romániai nemzeti kisebbségek létezésére egyedül a törvény 99. cikkelye utal. E cikkely teljes szövege magyar fordításban "Azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma meghaladja a 20%-ot, egyes köztisztviselőknek, akik közvetlen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal, ismerniük kell az illető nemzeti kisebbség nyelvét is."

E cikkelynek a törvénybevaló beemelését az RMDSZ vezetősége sikerként értékelte.

Hajdú Gábor államminiszter, az egészségügyi tárca irányítója a ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ-ban kifogást emel a belügyminiszter törvénymódosítási javaslata ellen. Ez megtiltaná más államok zászlójának, himnuszának, felségjeleinek használatát tömeggyűlések alkalmával. Márpedig az alkotmány 6. cikkelye szerint a nemzetiségekhez tartozó személyeknek jogában áll nemzeti önazonosságuk megőrzése és kinyilvánítása. "A nemzeti felségjelek használatának korlátozása éppen az önazonosság kinyilvánításának jogát csorbítaná" - szögezte le az államminiszter.

IV. Magyar-román kapcsolatok

A magyar-román kormányközi kapcsolatokban továbbra sem történt semmi változás, de aggasztó, hogy Romániában - valószínűleg a közelgő választások miatt - szaporodnak a magyarellenes megnyilvánulások.

Január 13-án a magyar történelmi egyházak és a HTMH döntése, hogy 9 tagú kuratórium jöjjön létre, amely dönt az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozásáról és működéséről. Az alapítvány neve Sapientia.

Vissza a kezdőlapra Vissza a kisebbségi oldalra