Heves vitákra számíthatunk a jövő héten. A TV3 megszüntése kapcsán elhangzott vélemények már sejtetni engedték, hogy ismét megnyílik a média front. Erre utal az is, hogy a Házbizottság ülésén nem sikerült egyezségre jutni arról,
miképpen változtassa meg a médiatestületeket az Országgyűlés. Az Országos Rádió és Televízió Testületbe jelöltek kérdésében még egyetértettek a bizottság tagjai. A Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökségébe azonban 5 ellenzéki jelöltet állítottak, míg a koalíció konszenzussal megnevezte a maga  négy jelöltjét. A kérdés talán még rendezhető, hiszen a hétfői plenáris ülés előtt rendkívüli házbizottsági ülést hívtak össze.

A következő parlamenti hét napirendje sem végleges, mert a házbizottság tagjai több ponton nem értettek egyet az előterjesztéssel. Áder János házelnök a hétfő déli egyeztetés után alakítja ki saját javaslatát. A mostani elképzelés szerint hétfőn délután lesz a  médiatestületekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános  vitája, kedden pedig határoz a parlament.

A vita lényege: a jobb és baloldali ellenzék nem tud szót érteni egymással. A médiatörvény azt mondja ki, hogy a kormányoldalnak és az ellenzéknek azonos számú jelölt állítására van joga. 1998 óta azonban a jobb és bal oldal nem esik egybe a kormánypárt és ellenzék fogalmával. A sok szempontból szélsőjobbnak is tekinthető MIÉP nem került be a kormányba, s a balliberális SZDSZ mellett foglal helyet a parlamenti padsorokban. A MIÉP abból indul ki, hogy a másik két ellenzéki párt médiapozíciói elfogadhatatlanul erősek, s ez már a szabad tájékoztatás rovására megy. A helyzet valamelyest való kiegyensúlyozása érdekében nyolc tagú kuratórium esetén két tagra tart igényt, de elfogadja azt, hogy minden párt azonos számú kurátort jelölhessen. Ez 12 fős kuratóriumot jelent.

A kormánypártok - komoly belső viták után képesek voltak arra, hogy közösen állítsanak jelölteket. Ezt az ellenzék nem tette meg, de külön-külön megtette a maga jelölését. Ezzel alkotmányosan aggályossá tette az olyan megoldás megismétlését, amely korában az ellenzéki jelölés elmaradása miatt a csonka kuratórium kialakulására vezetett. A tizenkét fős kuratórium konszenzusos kialakítására nincs hajlandóság.

Nehéz tehát előre látni, mi történik majd. A legszerencsésebb talán az lenne, ha az összes jelöltet megszavazná az országgyűlés, s az öt ellenzéki kurátor megszavazása után a kormányoldal is beterjesztené a maga ötödik jelöltjét. Nem lenne jogilag támadható az sem, ha az öt ellenzéki közül csak négy kapna elegendő szavazatot. De miért a kormányoldal döntsön az ellenzéki jelöltek személyéről?
 
Vissza a kezdőlapra