Pozsony bizakodva néz elébe az EU év végén esedékes helsinki csúcsértekezletének, ahol Szlovákiát besorolják a csatlakozni kívánó országok első körébe. Szlovák elemzés szerint a kis és középvállalkozások, a biztonságpolitika és a külkapcsolatok terén az ország kész az integrációra. Elsősorban a politikai intézmények stabilizálásában és a kisebbségek védelmében kell előrelépnie ahhoz, hogy az EU biztos lehessen tárgyalási alkalmasságában. Európai Bizottság jelentése pozitívan értékeli az emberi és kisebbségi jogok helyzetét, sok lépés történt, de a visegrádi országokhoz képest Szlovákia még el van maradva. Mindazonáltal a kisebbségi nyelvtörvény elfogadásával Szlovákia a csatlakozás politikai feltételeit javarészt teljesítette és az Európai Bizottság bővítési biztosa kijelentette, hogy Szlovákiának be kell kerülnie az Unió első bővítési körébe. Ha a bővítési tervet az EU tagországok elfogadják, a csatlakozási tárgyalásokban részt vevő államok száma hattal bővül: Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia.

A NATO 50. évfordulóján nyilatkozatban fogalmazták meg azt, hogy a szövetség legkésőbb 2002-ben dönt arról, hogy hogyan folytatja a szervezet bővítését. A megnevezett kilenc ország között van Szlovákia is. Október 12-én a szlovák külügyminisztérium és honvédelmi minisztérium illetékesei átadták Brüsszelben, a NATO központjában a csatlakozásra való felkészülés nemzeti programját. A pénzügyminiszter szerint a jövő évben 600 millió korona áll rendelkezésre a felkészülés programjának teljesítésére, tehát a kormány elsőrendű fontosságot tulajdonít a tagságnak. Magyarország támogatja Szlovákia és a régió NATO és EU tagságát.

Az Európa Tanács befejezte Szlovákia monitoringozását. Szlovákia raportőre az ET főtitkára, Walter Schwimmer volt. A Parlamenti Közgyűlés szlovákiai magyar tagja Duka Zólyomi Árpád.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa hivatalos küldetése decemberben befejeződik. Csáky Pál (Szlovákia miniszterelnök-helyettese) tudomása szerint a jelöltek Erhard Busek volt osztrák kancellár és Daniel Tarschys, az ET volt főtitkára.

A Szlovák Nemzeti Tanács az IPU-nak 1993. óta tagja.

1999. októberben Javorinában (Szlovákia) első alkalommal tartottak nem hivatalos csúcsértekezletet a visegrádi négyek miniszterelnökei, akik a májusi hivatalos csúcson döntöttek a visegrádi együttműködés újjáélesztéséről. Szlovákia 1998-ban, öt év után kapott ismét meghívást az együttműködésre - az akkor már NATO tag - szomszédaitól. Az elmúlt fél évben a négy ország kulturális, környezetvédelmi és belügyi tárcái konkrét együttműködési programokat dolgoztak ki. Októberben a kulturális miniszterek nyilatkozatban erősítették meg azt, hogy létrehozzák a Visegrádi Alapot (Orbán Viktor kezdeményezte), amely a közös kulturális, tudományos és oktatásügyi programok finanszírozását fogja szolgálni. A működését 2000-ben akarják megkezdeni, 1 millió ECU alaptőkével, amit a négy ország egyforma arányban ad össze. A kulturális miniszterek megállapodtak abban is, hogy évente négyszer találkozni fognak, és a közös kulturális rendezvények rendezése érdekében jövőre minden ország elkészít 2-2 projektet. A V4-eknek közös nevezőre kell jutniuk a migrációs politika, a szervezett bűnözés és a vízumkérdés terén. A miniszterelnökök többször hangsúlyozták a sajtóban, hogy a csatlakozásban nem egymás versenytársai, céljuk egymás segítése. A négy ország emberi jogokért felelős politikusai decemberben Pozsonyban találkoznak Walter Schwimmerrel, az ET főtitkárával és Max van der Stoel-lel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával.

A magyar-szlovák kapcsolatok 1998 óta újjáéledtek, az együttműködésben érzékelhető előrelépések történtek. A szlovák kormány lépéseket tett az elődje által tett jogsértő lépések orvoslására. Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország érdeke a szomszédok integrációjának elősegítése. Magyarország a felértékelődés korszakában van, integrációs eredményei, NATO tagsága és jövőbeni uniós tagsága erősíti a határon túli magyarság helyzetét is. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepe van a határon túli magyarságnak. Hillary Clinton októberi pozsonyi látogatásán is kedvezően értékelte a változásokat, Szlovákia visszatértét a visegrádi együttműködésbe, elismerte a Mária Valéria híd építésének jelentőségét, valamint hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek elismerésének fontosságát.

A szlovák-magyar alapszerződés végrehajtása vegyes bizottsági rendszerben kerül ellenőrzésre. A 11 bizottság van abban a helyzetben, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban további kérdéseket tegyen fel (vizsgálja a módosítás kérdését), valamint részletezze az alapszerződés rendelkezéseit. A felek szorgalmazzák egy 12. szakbizottság felállítását a határon átnyúló együttműködés és regionális fejlesztés kérdéseiről. A Magyar – Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság I. ülése 1999. februárjában, II. ülése pedig szeptember végén volt. A bizottság több érdemi kérdésben tett ajánlásokat és ért el eredményeket.

Egyes kérdések:

A magyar tárcák kiemelt figyelmet szentelnek a határmenti együttműködés fejlesztésének. A határmenti régiók támogatása jogi feltételeinek megteremtéséért és a megfelelő kétoldalú egyezmény létrehozásáért magyar részről - szakterület szerint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a belügyminiszter, a gazdasági miniszter és a PHARE programok koodinálásáért felelős tárca nélküli miniszter a felelős. A határmenti együttműködés elősegítése érdekében 1998 januárjában Budapesten aláírták a Magyarország-Szlovákia-Ausztria PHARE CBC program pénzügyi megállapodásait, melynek értelmében Magyarország és Szlovákia két évre 3-3 millió euro fejlesztési támogatásban részesült. A komplex területfejlesztési programra épül majd az 1999-2002. időszak feladatait tartalmazó intézkedési terv. 1999-ben az EU 2,2 millió eurot biztosít a Magyar-Szlovák Kétoldalú PHARE CBC Program támogatására. A megállapodást 1999. május 3-án írták alá. A közös program összeállítása a Területfejlesztési PHARE Iroda koordinálásában folyik. A programot 1999. augusztusában adták át az EU bizottságának.

Egyetértés van abban, hogy szükség van új határátkelőhelyek megnyitására, azonban nagy gondot jelent az anyagi feltételek biztosítása. A 2002-ig terjedő időszakra egy magyar kormány-előterjesztés elkészült, amiben több, már működő átkelőhely fejlesztése szerepel. A kérdéssel kormányszintű szakértői delegáció foglalkozik és tárgyal a szlovák féllel. Rövid távon azonban elsőbbséget élvez a már meglévő határátkelőhelyek az EU elvérásoknak megfelelő infrastruktúrával való ellátása, a követelményeknek megfelelő határforgalom-ellenőrzés feltételeinek biztosítása.

A Magyar – Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság egyik legjelentősebb eredménye az Esztergom és Párkány közötti híd rekonstrukciójának kérdésében elért megállapodások. Szeptember közepén írta alá a újjáépítésről szóló kormányközi megállapodást a Rákóczi motoroshajón, a Duna közepén Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda. A hidat 1944-ben a visszavonuló német csapatok bombázták le, majd a II. világháború befejezését követően az európai hidak közül egyedül ezt nem építették újjá. A rendszerváltást követően a magyar fél szorgalmazni kezdte az újjáépítést, de Meciár először halogatta, majd határozottan ellenezte azt. Az akkori szlovák kormánypárt sajtója azt hangoztatta, hogy Magyarország Szlovákia ismételt lerohanására készül, és azért van  szüksége a hídra, hogy katonai hídfőt építsen ki Esztergomban. A Dzurinda-kormány azonban máshogy közelíti meg a kérdést. Katona Kálmán és Gabriel Palacka 1999. januárjában írták alá a rekonstrukcióra vonatkozó szándéknyilatkozatot. A kivitelezést 2000. márciusában tervezik megkezdeni és a hidat 2001. decemberében kívánják átadni. A felek igénybe veszik az EU anyagi támogatását. A PHARE Nemzeti Program első számú politikai prioritása 1999-ben a Mária Valéria híd újjáépítésének a kérdése. Az EU Bizottság PHARE Management Committee ez év júliusi közgyűlésén elfogadta a 19,404 millió euro összértékű programot és kapcsolódó 10 milliós euro támogatást, amely egyenlő arányban oszlik meg a két kedvezményezett ország között. A híd újjáépítésének becsült költsége 6,5 Mrd forint, amit a két fél közösen visel. A beruházási költségek megtérülését a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium hat évre becsüli.

Szlovákia igényli a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvény mielőbbi (még ebben a ciklusban történő) meghozatalát. A magyar Országgyűlés Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága hatpárti ad hoc bizottságot hozott létre, amely előkészíti a témával kapcsolatos törvényeket, ill. a meglévő törvények módosításait. Jelenleg a szakmai vita folyik.

A határon túli magyarság jogi helyzetét tekintve megállapítható, hogy nem a kettős állampolgárság jelenti a megoldást (sok ország nem fogadja el ezt az intézményt), hanem az, ha Magyarország külön jogi státuszt biztosít nekik. A magyar kisebbség sürgeti az ún. státusztörvény, vagyis a határon túl élő magyarok jogállását szabályozni hivatott magyar törvény megszületését. 1999. októberben volt a Magyar Állandó Értekezlet állampolgársági és önkormányzati szakértői bizottságának első ülése. Az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás fórumaként működő szervezet testületének a feladata az, hogy javaslatokat dolgozzon ki a státusztörvényhez. A határon túli magyarság reméli, hogy a törvény pótlólagos jogokat biztosítana nekik, így könnyebben tudnak majd munkát vállalni, egészségügyi problémákat megoldani, magyarországi tartózkodási engedélyhez jutni, és nem turistaként kellene belépniük Magyarországra.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra