UKRAJNA
2000. I. negyedév
Külpolitika
Orbán Viktort, februárban ukrajnai látogatására elkísérte Gógl Árpád, Németh Zsolt és Szabó Tibor. A Magyarország és Ukrajna közötti kérdések jelentős részéről tárgyaltak a felek, melyeken hangsúlyos kérdés volt a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom bővítése és a határmenti régiók fejlesztése. A magyar delegáció koszorút helyezett el Tararsz Sevcsenko XIX. századi költő szobránál és a magyar honfoglalási emlékműnél. A miniszterelnök találkozott L. Kucsma államfővel, majd ellátogatott a beregszászi Magyar Tanárképző Főiskolára, felszólalt a KMKSZ kongresszusán és Ungváron tárgyalt a megyei közigazgatás vezetőivel.
A Kucsma elnökkel folytatott megbeszélésen a kormányfő javaslatot tett arra, hogy nevezzenek ki mindkét részről személyes megbízottat a kárpátaljai határon átnyúló régiók fejlesztésének koordinálására. Megállapodás született arról, hogy a magyar kormány segítséget nyújthat azoknak a kárpátaljai magyar családoknak, akik földre jogosultak, a föld birtokba vételéhez szükséges illeték kifizetésében.
A beregszászi kórház befejezése érdekében Orbán Viktor azt az ajánlatot tette, hogy Magyarország kész az eddig felhalmozódott 1 M USD-os ukrán tartozás felét elengedni, ha az így nyert összeget Ukrajna a kárpátaljai magyar intézmények felújítására, építésére szánják. A javaslatról folynak a tárgyalások.
A magyar küldöttség a határmenti regionális együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Ungváron a kárpátaljai megyei közigazgatás és a megyei tanács vezetőivel. Megállapodás született egy komplex határ menti térségfejlesztési program közös kidolgozásáról, melynek elkészítését mindkét fél részéről egy-egy miniszterelnöki megbízott fogja irányítani. Magyar részről Kovács Ferenc, a Záhony és Térsége Vállalkozásfejlesztési Övezet elnöke. Szükséges, hogy a fejlesztési terv magába foglalja a határátkelőhelyek korszerűsítését, új határátkelőhelyek létesítését, utak építését, az infrastruktúra fejlesztését, a pénzügyi infrastruktúra megteremtését.
Februárban ülésezett a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum. A részt vevő 47 polgármester megalakította a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulását. Az irányító testület elnöke Nuszer Ernő, a kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés) alelnöke, helyettesei pedig a három magyarlakta járási tanács alelnökei. Az ülésen megvitatták a más országok magyarlakta településeivel való együttműködés lehetőségeit. A településkapcsolatokon kívül az információs világhálózatba való belépés is sokat segíthet a jelenlegi helyzeten. Megállapodás született Gémesi Györggyel, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével arról, hogy szerződést fog aláírni a Társulás és a MÖSZ az együttműködésről. A Fórum nyilatkozatot fogadott el arról, hogy kártérítési igényt fognak benyújtani a román kormánynak a tiszai ciánszennyezés miatt kárt szenvedett öt kárpátaljai település nevében. Az ülésen megállapították, hogy a magyar települések helyzete rendkívül rossz, a legtöbb faluban 80-90 %-os a munkanélküliség és gyakorlatilag megszűnt a rászoruló rétegek szociális támogatása. A lakosság megélhetését a háztáji földterület biztosítja. Az ukrán önkormányzati törvény működése is problematikus.
A magyar – ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság tavaly decemberi ülésén elfogadott ajánlások teljesítésére irányuló intézkedési tervet hagyott jóvá Viktor Baloga, a kárpátaljai megyei állami közigazgatás elnöke. Az idei évre tervezett intézkedési tervben a kárpátaljai magyarok kulturális, oktatási valamint egészségügyi gondjait kívánja orvosolni.
A kárpátaljai magyarok által lakott terület Ukrajnától való elszakításának és Magyarországhoz csatolásának szándékával gyanúsítja a KMKSZ egy ukrán nacionalista szellemiségű.
Németh Zsolt államtitkár ismertette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlésnek. Ukrajnával kapcsolatban kiemelte, hogy nyugtalanító a gazdasági helyzet.
Magyar kisebbségi szervezetek munkája
A KMKSZ éves közgyűlésének legfontosabb napirendi pontjai a magyar oktatás helyzetének és a térség magyar településeit magába foglaló új közigazgatási egység létrehozásának tervének megvitatása volt. Kovács Miklós elnök hangsúlyozta, hogy kárpátaljai magyarság megmaradása csak akkor biztosítható, ha van a magyarságnak közigazgatási támasza. A KMKSZ már benyújtotta a Tisza-melléki járás kialakításáról szóló javaslatát. Elengedhetetlen az is, hogy - a létfontosságú anyaországgal való - országszintű kapcsolatokba bevonják a kisebbség képviselőit is.
A BMKSZ Beregszász város határain belül szeretné elkezdeni a magyar autonómia megvalósítását. Mint Zubanits László a BMKSZ elnöke, megyei tanács képviselő elmondta: a szervezet alapszabályában szerepel a kárpátaljai magyar területi autonómia létrehozása, de mivel az utóbbi években erre nem adódott lehetőség, a Szövetség az autonómia felé tett első lépéseként szeretné visszaállítani a Beregszász megyei jogú városi státuszát. Az erre vonatkozó kérvényt a BMKSZ még tavaly átadta a megyei tanácsnak. Jóváhagyása eseté Beregszász előtt megnyílna a fejlődés lehetősége, mivel a város maga gazdálkodhatna saját forrásaival, s a nemzetiségi szempontból fontos intézmények fejlesztésével elkezdődhetne az autonómia megvalósítása a településen belül.
A Kárpátalján működő kisebbségi
szervezetek vezetői kezdeményezésére nemzetközi tanácskozás tartottak Ungváron
a kisebbségi jogok alkalmazása témájáról. A rendezvény támogatói
a következő szervezetek voltak: Nyílt Társadalom Intézet, TACIS program,
Kárpátok Nemzetközi Alapítvány, Nemzetiségi Szervezetek Ungvári Központja.
