KISEBBSÉGI FIGYELŐ

UKRAJNA
2000. II. negyedév

Külpolitika

Vlagyimir Zsilinovszkij Ukrajna területi feldarabolását jósolja a következő évtizedekben. Az ET Parlamenti Közgyűlésén kijelentette, hogy véleménye szerint az ET addig “nem hagyja békén” Ukrajnát, amíg az át nem adja a Krím-félszigetet Törökországnak, Kárpátalját Magyarországnak, a Csernyigov megyét Romániának, Lvov megyét pedig Lengyelországnak. “A maradék Ukrajna Oroszország védelme alá kerül és integrálódik.”
 
 

  • Magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok

    Az ukrán külügyminiszter, Borisz Taraszjuk Magyarországra látogatott. Az árvízi szemlére való tekintettel Orbán Viktor és Martonyi János Szolnokon fogadta a külügyminisztert. A kétoldalú tárgyalások lendületet kaptak Orbán Viktor februári Ukrajnában tett látogatása alkalmával. Az együttműködésnek kedvez, hogy Ukrajnában rendezettek a belpolitikai viszonyok, valamint kölcsönösen fejleszteni kívánják a kétoldalú kapcsolatokat. Megerősítették, hogy a jövőben mindkét ország erőfeszítéseket fog tenni a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmi forgalom további növelésére, ide értve az adminisztratív korlátok leépítését is. A két ország miniszterelnöke korábbi megállapodásának megfelelően egy-egy személyes megbízottat nevezett ki a határ menti régiók gazdasági együttműködésének irányítására. Orbán Viktorral a mostani megállapodáson konkrét együttműködési formákról, valamint arról tárgyaltak a felek, hogy hogyan lehet beilleszteni a Széchenyi – tervbe az ukrán – magyar határ menti együttműködés gazdasági fejlesztési elgondolásait.

    Az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna a kárpátaljai magyarság támogatására, így többek között az anyanyelvi oktatásra fordítja a Magyarország felé fennálló egymillió dolláros államadósság felét.

    Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Ukrajna euro-atlanti közeledését, és közölte, hogy a soron következő kétoldalú tárgyalásokon foglalkoznak majd az OECD tagsággal és más nemzetközi kereskedelempolitikai kérdéssel. A magyar miniszter megerősítette, hogy az EU tagjelölt országok közül Magyarország és Lengyelország nem kíván vízumkényszert bevezetni Ukrajnával szemben.

    Taraszjuk elmondta, hogy látogatása idején érkezett egy ukrán mentő alakulat Magyarországra, akik útépítő technikai felszerelést, szivattyúkat, mobil áramfejlesztőket és homokzsákokat hoztak segítségül. Úgy értékelte az árvíznél jelen levő ukrán segítségnyújtás tényét, hogy ez új fejezetet nyit a kétoldalú kapcsolatrendszerben.

    Az ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy az év végéig be kívánja zárni a csernobili atomerőművet. Jelenleg is együttműködik Ukrajna a nemzetközi szervezetekkel, és keresi annak a lehetőségét, hogy hogyan tudná kiváltani a kieső energiát, valamint, hogy hogyan lehet megoldani a munka nélkül maradó családok szociális helyzetét.

    Élénk a kétoldalú diplomácia. L. Kucsma elnök részt vett a közép-európai államfők Székesfehérvári találkozóján. Az ukrán miniszterelnök látogatása után Áder János fog Ukrajnába utazni. Borisz Taraszjuk külügyminiszter pedig Szolnokon meghívta Martonyi Jánost Kijevbe.

    Szabó Tibor, a HTMH elnöke Ungvári látogatásán a megye vezetőivel konkretizálta azokat az elvi megállapodásokat, amelyek Orbán Viktor februári látogatásán születtek.
     

    Kultúra

    “Az ukrán nyelv és kultúra az ezredfordulón” címmel rendeztek tudományos - gyakorlati tanácskozást az ukrán államnyelv helyzetéről. A találkozót a kárpátaljai megyei állami közigazgatás oktatási, nemzetiségi és migrációs hivatal, az ungvári egyetem és a proszvita társaság szervezte. A résztvevők aggodalommal állapították meg, hogy Ukrajna nyelvtörvénye, amit még az ország függetlenségének elnyerése előtt fogadtak el, nem rendelkezik kellő súllyal ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között hathatósan szerezzen érvényt a benne megfogalmazott prioritások, az államnyelv használatának bővítése terén.

    A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat. A Kollégium tevékenységi köréhez elsősorban a szépirodalmi – kritikai, tudományos lapok tartoznak. Kárpátaljáról a Hatodik Síp 700.000 forint támogatásban részesült.

    A Beregszászi Kommunális és Lakásgazdálkodási Vállalat városszépítési akciót hirdetett. A járási szociális alapítvány koordinálásával az ott működő négy legnagyobb karitatív szervezet, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, a Kelet-Európai Misszió és a Református Egyház Diakóniai Osztálya összehangolt akciót indított. A beérkező adományokból elkülönített részből azoknak az önkénteseknek adnak, akik a megállapított feltételek mellett közmunkát végeznek.

    A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma elnökségi ülésén bejelentették, hogy három új tagszervezettel bővül a Fórum: a Beregújfalui Független Kisgazdák Társasága, a Bátyúi Gazdakör, valamint a Nagybégányi Független Gazdakör csatlakozott.

    Timothy Garton Ash, a Magyarországon is jól ismert történész, újságíró, neves Közép- Európa szakértő legújabb könyvében azt állítja, hogy “a mai Európában Oroszország, Ukrajna és Nagy-Britania jövője a legbizonytalanabb”. A szerző nem zárja ki, hogy Európa térképén újabb államalakulatok jelennek meg. Könyvében megfogalmazódik az önálló, vagy legalábbis autonóm Kárpátalja víziója.

    Félszáz ukrán nacionalista Lvivben (Lemberg) megakadályozta azt, hogy a nézők bejussanak egy színházi előadásra, mert azt orosz nyelven adták volna elő. Az eset érdekessége, hogy a színdarabban az ukrán kulturális miniszter, Bohdan Sztupka - egyben ismert színész- játszotta volna - szintén oroszul - a főszerepet egy orosz vendégszínésznővel. Az incidens nem zárult le a “Régimódi Szerelem” c. vígjáték elnapolásával. A nézőket felháborította ugyanis, hogy a színház pénztárában nem volt elég pénz az eladott jegyek visszavásárlására.

    Oktatás

    A Budapesten megrendezett Kárpát - Medencei Oktatási Fórumon hat Kárpát – medencei ország (Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia) és a nyugati magyarság anyanyelvű oktatásában, szakképzésében, kutatóműhelyeiben dolgozó vezető szakemberek, hallgatói szervezetek, a hazai politikai pártok képviselői, valamint az illetékes tárcák képviselői vettek részt. A találkozó célja az, hogy az Oktatási Minisztérium által elindított szakszerű fejlesztés a határon túli szakemberekkel közösen valósulhasson meg. Gál András Levente miniszteri biztos szerint nagy jelentősége volt a Márton Áron Szakkollégium vidéki kollégiumokkal való fejlesztésének, valamint a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány szülőföldi ösztöndíjpályázatának és intézményfejlesztési elképzeléseinek is.

    Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra