II. rész
Az EU Bizottsága (amelyet a Maastrichti Szerződés aláírását követően Európai Bizottságnak is neveznek) az integráció "legeurópaibb" szerve. Elnökét és tagjait a Tanács egyetértéssel (konszenzussal) nevezi ki; kinevezésükhöz az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A tagokat a tagállamok javasolják, az elnököt a tagállamok összessége. A szerződések szerint minden tagállamból kell egy tagnak lennie, de egyikből sem lehet több kettőnél.
A Bizottság tagjait öt évre nevezik ki, ismételt kinevezésük is lehetséges. Valamelyik tagország állampolgárának kell lenniük, de tevékenységük időszakában függetlenek hazájuk vezetésétől; mellékfoglalkozásuk nem lehet.
A Bizottság munkáját hatalmas apparátus segíti; az EUROSTAT 1991-re vonatkozó évkönyve szerint 16 ezer fő, ami az EU intézményeiben foglalkoztatottaknak 70%-a.
A Bizottság tagjainak száma a három EFTA-ország felvételével 1995-ben 20-ra emelkedett; az öt nagy tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország} adott két-két tagot, a többi egyet-egyet.
A Bizottság feladata a szerződések végrehajtásának biztosítása s ellenőrzése (vitás esetekben a Bírósághoz fordulhat); javaslatokat, direktívákat terjeszt elő a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek; a Tanács felhatalmazása alapján határozatokat hajt végre, rendeleteket ad ki; a Tanácstól kapott mandátum keretében a Bizottság tárgyal kívülálló országokkal előirányzott szerződések, megállapodások, egyezmények ügyében; a Bizottság a Közösség képviselője nemzetközi szervezetekben.
A gigantikus szervezet bürokratikus jellegének bírálata az EU egyik örökzöld témája, bár a hosszadalmasság a hatalmas szervezet terméke.
A Bizottság keretében működő vezérigazgatóságok a következők:
l.
I/A
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
XIII.
XIV.
XV.
XVI.
XVII.
XVIII.
XIX:
XX.
XXI.
XXII.
XXIII.Külgazdasági kapcsolatok
Külpolitikai kapcsolatok
Gazdasági és pénzügyek
Ipar
Verseny
Foglalkoztatás, ipari kapcsolatok és szociális ügyek
Mezőgazdaság
Szállítás
Fejlesztés (ezen a fejlődő országok támogatása értendó)
Személyzet és ügyvitel
Audiovizuális médiák, tájékoztatás, kultúra
Környezetvédelem, nukleáris biztonság és polgári védelem
Tudomány, kutatás, fejlesztés
Távközlés, tájékoztatási piac, kutatáshasznosítás
Halászat
Belpiac és pénzügyi szolgálatok
Regionális politika
Energia
Hitel és beruházás
Költségvetés
Pénzügyi ellenőrzés
Vámok és közvetett adók
nincs betöltve
Vállalati politika, nagykereskedelem, idegenforgalomA vezérigazgatóság igazgatóságokra, azok osztályokra tagozódnak. A vezérigazgatóságok mellett több egyéb szervezeti egység működik, így statisztikai, jogi, tájékoztatási, szóvivői, kiadói, fordítói és továbbiak.
A Bizottság végrehajtó feladatának teljesítéséhez szoros kapcsolatot tart a tagállamok minisztériumaival. Emellett kialakultak körülötte az érdekképviseleti szövetségek, amelyeket rendszeresen ellát tájékoztató anyagokkal. Ilyen körülmények között a bizottságoknak szinte áttekinthetetlen halmaza alakult ki.
Csak egy példát említve: ha az EU egy kívülálló országgal meg akar állapodni X áru EU-ba való exportjának korlátozásáról, s ennek fejében kész valamilyen engedményre, akkor az EU-Bizottság illetékes vezérigazgatóságának illetékes osztálya készíti el a mandátum tervezetét. Ezt a tagállamok az X áru szakértőivel több menetben egyeztetik, majd teljes egyetértéshez közeli állapot esetén előterjesztik a Tanácsnak. Tervezetük jóváhagyását követően tárgyalnak a kívülálló országgal. Ha a partner nem fogadja el a javaslatot, de megállapodna egy, az EU számára elfogadhatónak tűnő kompromisszumban, a Bizottság újra a tagállamok áruszakértőihez fordul, s egyetértésük esetén ismét a Tanács elé terjeszti a módosítást. Ha a Tanács ezt jóváhagyta, a Bizottság megállapodik a kívülálló országgal. Ennek a nem jelentős ügynek az elintézéséhez - ami nem igényel tanácsi szintű aláírást - gyakorlatilag egy-másfél év is szükséges lehet.
Az EU információs központjaként és döntés-előkészítőjeként, a Bizottság szorosan együttműködik az EU egyéb intézményeivel, a döntéshozók mellett a Bírósággal, az Állandó Képviselők Bizottságával, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, a Számviteli Bizottsággal és továbbiakkal. Ezt a helyzetet az EU-szóhasználat (a francia comité szó alapján) "komitológia" kifejezéssel illeti. A komitológiát bürokratizmusa miatt igen sok bírálat éri; de amíg az EU a kormányközi és a nemzetek feletti döntéshozatal keveréke, addig e téren nem várható érdemi reform.
Magyarország az Európai Megállapodásában rögzített Társulási Tanács és Társulási Bizottság mellett, egyes konkrét témákban is kapcsolatot tart a Bizottság illetékes szerveivel.A Bizottság nagykövetség jellegű állandó delegációkat küld a világ legtöbb országába. Magyarországon 1990 óta működik az Európai Bizottságnak - nagykövet vezette - delegációja.
Magyarország EK melletti missziója - ugyancsak nagykövet irányításával - Brüsszelben működik.
Az Európa uniójáért küzdők régi követelése, hogy az Európai Parlament (EP) valóságos parlamentté váljék, megszüntetve ezzel a "demokratikus deficitet": azt az állapotot, amelyben a tagállamok nemzeti kormányai, azaz végrehajtó szervei az integráció döntéshozói. 1979-től az integráció állampolgárai közvetlenül választják meg az EP tagjait, s azóta valamelyest bővült az EP-nek addig úgyszólván a tanácskozásra korlátazódó hatásköre.
Az EK-szerződés 137.,140., 203., 237. és 238. cikke értelmében az EP a következő hatáskörökkel rendelkezik:Ha az EP nem rendelkezik is valóságos parlamenti hatáskörrel, igen fontos szerephez jutott az integráció elmélyítésének és kibővüléseinek előkészítésében. Tagjainak többsége az egyes tagállamokban ismert politikai személyiség, akik közvetlenül is képesek befolyásolni országaik kormányát, hatalmon lévő pártjait.
- ellenőrzi a Bizottság tevékenységét, és jóváhagyása szükséges tagjainak kinevezéséhez,
- ellenőrzi (és elutasíthatja) az EU költségvetését, jóváhagyása szükséges új tagok felvételéhez és társulási megállapodások megkötéséhez,
- hozzájuthat az Unióval kapcsolatos valamennyi - akár bizalmas minősítésű - információhoz.
Korántsem lebecsülendő az EP kezdeményezési, tanácskozási, kapcsolattartási funkciója, amelyekkel az integrációs folyamat előrevitelét szolgálja.Az Európai Parlament az EK-szerződés 139. cikke szerint évente egyszer ülésezik, de tagjai többségének, továbbá a Tanácsnak vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére rendkívüli ülésszakot is tarthat. Keretében számos bizottság működik.
A magyar Országgyűlés 1988 szeptemberétől kezdve tart kapcsolatot az EP-vel. Az EP több pártfrakciója és az analóg magyar pártok között szervezett kapcsolatok alakultak ki.
Az EP képviselőinek országonkénti megoszlása 1995-ben
Ország Ausztria
Belgium
Dánia
Egyesült Királyság
Finnország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Írország
Luxemburg
Németország
Olaszország
Portugália
Spanyolország
SvédországÖsszesen:Képviselő 21
25
16
87
16
87
25
31
15
6
99
87
25
64
22626
A 16demokratikus deficit orvoslására ki kívánják bővíteni az Európai Parlament hatáskörét, ami azonban korántsem problémamentes elképzelés. Az 1996-ban tartandó kormányközi konferencia előkészületei során felvetődött a kétkamarás parlament létesítésének gondolata; eszerint az egyik kamara a jelenlegi Tanács, a másik az Európai Parlament volna. Erősödő irányzatnak tűnik az EP és a tagállamok nemzeti parlamentjei közötti szervezett kapcsolatok kiépítése.
Az EU-szerződés 164. cikke szerint a Bíróság alapvető feladata a jogvédelem biztosítása az alapszerződések alkalmazása és értelmezése terén. Ítéletei részesei az EU Jogrendszerének is.
Az EK-szerződés 165. és 166. cikke szerint a Bíróság tagja 13 bíró és hat főügyész; a tagokat a tagállamok kormányai egyetértéssel választják meg, hatéves időtartamra. Háromévenként hat vagy hét új bíró kerül a régiek helyére, így a működés folyamatossága biztosítva van. A bírák saját körükből választják meg a Bíróság elnökét. A Bíróság többségi szavazással dönt.
A Bíróság szerepe kiemelkedő a közösségi jog értelmezésében. Az általa tárgyalt ügyek a következők szerint csoportosíthatók:
Az EK-szerződés 168/a. cikke szerint a Bíróság mellett, annak tehermentesítésére elsőfokú bíróság működik; tevékenységét a Bíróság ellenőrzi. Eddigi gyakorlatában az elsőfokú bíróság főleg munkaügyi vitákban, dömpingvádakban döntött.
- az EU intézményei, tagállamai vagy természetes személyek által indított keresetek a Közösség irányelvei, rendeletei, egyes esetekben döntései ellen.
- tagállam vagy a Bizottság keresete valamely tagállam ellen a közösségi jog megsértése miatt,
- EU-intézmények vagy -tagállamok keresete a Tanáccsal vagy a Bizottsággal szemben, határozathozatal elmulasztása miatt,
- munkaügyi viták az EK és alkalmazottai között.
Az EK-szerződés 188. cikkének a, b és c bekezdése szerint a Számvevőszék feladata a Közösség számvitelének ellenőrzése. 12 tagját az Európai Parlament meghallgatását követően a Tanács egyhangú döntéssel nevezi ki hatéves időtartamra; a tagok maguk választják meg elnöküket.
