Vissza
a kezdőlapra
Vissza
a kisebbségi oldalraKISEBBSÉGI FIGYELŐ SZLOVÁKIA
2000. októberKÜLPOLITIKA
Az Európa Parlament október elején kiadott határozatában leszögezte, hogy Szlovákiának javítania kell kisebbségi politikáján. Az EP megállapítása szerint a szlovák kisebbségi politikának a kulturális autonómia bizonyos fokú elfogadásához kell vezetnie. Az EP képviselője a határozat kiadása kapcsán megállapította, hogy a kisebbségek gondját sehol sem a nyelvtörvény oldotta meg, hanem a kulturális autonómia, valamint az ez alapján kialakuló politikai autonómia, ami biztosítja a kisebbségek önrendelkezési jogát. Az EP javaslatát elfogadta Jan Marinus Virsma, Szlovákia képviselője is, azzal a kitétellel, hogy ő nem ért egyet a politikai autonómia létrehozásának kívánalmával. Virsma azonban megerősítette azt, hogy Szlovákiának többet kellene foglalkoznia a nemzetiségi kérdéssel. Ján Figel, a kormány EU ügyekben illetékes összekötője - arra az EP kritikára, hogy Szlovákiát akkor minősítik igazán E-tagjelöltnek, ha a gyakorlatban is bizonyítja, hogy nemzetiségi politikája nem kirakat jellegű -megállapította, hogy az országban már most létezik a kisebbségeknek bizonyos autonómiája, Pavol Hamzik integrációs miniszterelnök-helyettes azonban elutasította az autonómia gondolatát.
A svéd miniszterelnök október elején Pozsonyban tárgyalt. A vendég kijelentette, hogy a svéd elnökség ideje alatt (2001 első féléve) az EU három kérdéskörre összpontosít majd: a bővítésre, a munkanélküliség csökkentésére és a környezetvédelemre. A miniszterelnök Szlovákiától elsősorban a koppenhágai feltételek teljesítését várja el, azaz a kisebbségek helyzetének mindenki számára megfelelő rendezését, másodsorban pedig a roma kérdés előtérbe helyezését. A gazdaság területéről a mezőgazdaság problémáját tartja Szlovákia számára a legnehezebb kérdésnek.
Günter Verheugen, nz EU bővítésekért felelős biztosa Pavol Hamzik, az integrációs kérdésekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. A biztos közigazgatási reformra, ill. a Komárom megye létrehozására vonatkozó kérdéseire Hamzik elmondta, hogy a polgári demokrácia keretei között elfogadhatatlannak tartja azt, hogy etnikai elvek alapján történjen az ország felosztása. A megbeszélés során a bővítési biztos pozitívan értékelte Szlovákia gazdasági és politikai fejlődését, és reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az év végéig sikerül a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek legalább a felét lezárni (a 30 fejezet közül eddig 8-at nyitottak meg, és 6-ot zártak le). Hamzik nagyra értékelte az EP külügyi bizottságának arra vonatkozó felhívását, hogy az EU-tagállamok hagyjanak fel a Szlovákiával szembeni vízumkényszer bevezetésének gyakorlatával.
Karlovy-Varyban október 13-án kezdődött meg a visegrádi négyek kormányfőinek tanácskozása. Milos Zeman cseh, Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök egyrészt a csoport másfél éves tevékenységét értékelte ki, másrészt megvitatták a közép-európai régió időszerű problémáit, harmadrészt pedig véleményt cseréltek az EU bővítési folyamat jelenlegi állásáról.
Eduard Kukan szlovák külügyminiszter sajtóhírek alapján "Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak" minősítette azt a tényt, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár szeptemberben Budapesten magához kérette Stefan Markust, Szlovákia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A magyar államtitkár tájékoztatást kért arról, hogy hogyan értékeli a pozsonyi kormány a szlovákiai magyarság közigazgatási reformmal kapcsolatos igényét. MTI értesülés szerint Németh Zsolt kifejtette, hogy az egy tömbben élő magyarság életterének megosztása ellentétes lenne több nemzetközi megállapodással, így a magyar--szlovák alapszerződéssel és az Európa Tanács több ajánlásával. A magyar kormány álláspontja szerint a közigazgatási felosztás rontaná a szlovákiai magyarság esélyeit, a szlovák és a magyar lakosság együttélésének feltételeit, ami kihatással lenne a két ország kapcsolataira is. Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár a kérdés tisztázása érdekében magához rendelte Boros Miklóst, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövetét. Megbeszélésük során megállapodtak abban, hogy a felmerülő kérdéseket a szlovák-magyar alapszerződésben foglalt mechanizmusok segítségével fogják a jövőben tisztázni a felek.
Az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottságának tagja, Hannes Swoboda szerint, az EU tagállamaiban és a társult országokban egyaránt gyengíteni kell a populizmust. Az önkormányzatok csatlakozásra való felkészítéséről tartott konferencián elhangzott kijelentésével az osztrák szociáldemokrata politikus a Robert Fico vezette Smerre utalt. Swoboda kifejtette azt a véleményét is, mely szerint Szlovákia csatlakozása a közigazgatási reform sikeres megvalósítása nélkül nehezen képzelhető el.
A konferencián résztvevő Walter Rochel, az Európai Bizottság küldöttségének vezetője arról beszélt, hogy az önkormányzatokat is be kell vonni az integráció folyamatába és az Unióval kapcsolatos ismereteket át kell adni az egyes régióknak.
Szlovák-magyar határ menti együttműködési konferenciát tartottak Losoncon, a szlovák kormányhivatal rendezésében. A kétnapos rendezvényre mindkét országból érkeztek területfejlesztési és közigazgatási szakemberek, valamint érdekképviseletek vezetői.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár személyes segítséget ajánlott fel Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőnek a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos szlovák-magyar vita rendezésében. M. Dzurinda az ENSZ millenniumi csúcstalálkozója alkalmából találkozott a főtitkárral. A megbeszélésen elhangzott, hogy Szlovákia két sikertelen kísérlet után újra pályázik az ENSZ BT nem állandó tagjának posztjára, a 2006-2008-as időszakra.