Vissza
a kezdőlapraVári LászlóA mobilinformációs társadalom jelentősége és Magyarország lehetőségei
Az információs piac ma már nem osztható meg távközlésre meg számítástechnikára. Gyakorlatilag ezek az iparágak összeolvadnak, és egy globális információs piacot képeznek, a technológiát is beleértve. Ma már egy távközlési rendszer számítástechnika tartalma vetekszik, sőt sokszor meg is haladja egy nagy számítógépes rendszerét. Ez az iparág rendkívül lényeges és mélyreható változásokon ment keresztül az elmúlt néhány évben, talán mondhatjuk, hogy az elmúlt egy évtizedben.
Itt nem csak a rendkívül dinamikus és robbanásszerű technológiai változásokról van szó, hanem az ezzel együtt járó szintén robbanásszerű piaci változásokról, és ami szintén nagyon fontos, hogy ezeknek rendkívül komoly társadalmi hatásai vannak.
Az egyik fontos trend, ami megfigyelhető, hogy gyakorlatilag a GSM, mint az első nyitott digitális mobil szabvány megjelenése óta a világon robbanásszerűen megnőtt a mobil távközlési felhasználók száma. Gyakorlatilag az elmúlt három évben ez a szám, több mint megduplázódott. Manapság már kb. négyszázötven-millió mobil előfizető van a világon. Egyre inkább egyetértenek a piaci elemzők abban, hogy ez a szám 2003. körül el fogja érni az egy milliárdot.
A másik nagyon fontos változás az, hogy az információs forgalmon belül az adat aránya rendkívül nagymértékben megnőtt. Voltak olyan fejlett piaci országok, ahol ez a növekedés éves szinten elérte az 500%-ot, de átlagosan is kb. évente a duplázódik az adatforgalom a hálózatokban. Míg ugyanekkor a hagyományos értelemben vett hang és az ahhoz kapcsolódó forgalom mindössze 10-15%-al nőtt. Ennek az egyik nagyon fontos mozgatórugója az Internet, de erre később visszatérek.
A harmadik nagyon lényeges változás az, hogy a hagyományos értelemben vett információkezelés és távközlés felől egyre inkább szolgáltatás és tartalom orientálttá válik a piac. Robbanásszerűen törnek be a piacra új, néhány éve még az utópiák birodalmába tartozó szolgáltatások. Csak hogy néhány példát említsek, mint mondjuk a mobil Internet vagy távmunka, vagy videó telefon és még sorolhatnám a végtelenségig.
Ami szintén nagyon jelentős hatást gyakorol erre az iparágra és piacra, s ami szintén rendkívül fontos, hogy a piactechnológia alapúról szolgáltatás alapúvá válik, abban az értelemben, hogy míg régen a technológia adta azt a korlátot, ami alapján aztán szolgáltatásokat lehet nyújtani, az ma pontosan fordítva történik. A technológia fejlődése és a fejlesztése a szolgáltatásigény által generált.
Szintén ebbe a körbe tartozó jelenség, hogy a hálózatokban az intelligencia helye és szerepe is megváltozik, egyre inkább a hálózat szélére szorul, tehát a nagy központosított centralizált rendszerek helyett decentralizált rendszerek jelennek meg, ahol a kis intelligens és rendkívül sok tulajdonsággal felruházott terminálok nagyon fontos szerepet játszanak.
Természetesen, ami a piaci szereplők számára egy rendkívül fontos dolog ezzel együtt, ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatos árbevételek növekedése is robbanásszerűen változik. Ez nagymértékben meghatározza a piaci szereplők helyét és az értékláncban elfoglalt szerepét is. A technológiai alapú értékesítésből egyre inkább a szolgáltatás alapúvá válik minden, és ez azt is jelenti, hogy a profit is ott jelenik meg, ahol a tartalom és a szolgáltatás. Pár évvel ezelőtt a Nokia azt mondta - angolul úgy szól - “voice goes violess” vagy is a hang mobillá válik, ami gyakorlatilag megtörtént. De vannak országok, mint pl. Finnország, ahol ma már a mobil elterjedtség, az olyan 70% körül jár, egyre több fejlett piacon 60% fölött. Finnország volt a világon az első olyan ország, ahol a mobiltelefonok száma meghaladta a vezetékes telefonok számát. Hisszük, hogy ez a tendencia világviszonylatban is be fog következni és még ebben az évtizedben. A 2000-es évek első évtizedében világviszonylatban is bekövetkezik a pont, amikor több mobiltelefon lesz, mint vezetékes telefon. 1998-ban történt ez Finnországban.
1998-ban történt meg a világon először az, hogy több mobiltelefont adtak el, mint PC-t, ami szintén azt mutatja, hogy rendkívül nagy az igény a mobilitás iránt. Az ugyan nincs rajta ezen az ábrán, de ugyancsak 1998-ban történt meg, amikor PC-n belül több hordozható gépet adtak el a világon, mint asztali változatot.
Ez mind azt mutatja, hogy az emberek egyre mobilabbá válnak. Ezért a szolgáltatásoknak - amelyeket igénybe vesznek - is egyre mobilabbakká kell válnia. Azt feltételezzük, hogy még ebben az évtizedben a hordozható számítógépek helyét át fogják venni azok a hordozható multimédiás berendezések vagy más szóval személyes multimédia asszisztensek. Bárhogyan is hívják őket, de a kommunikátor, a telefon és a számítógép egyre inkább egybe fog olvadni.
Ezek a változások nagymértékben hatnak a társadalomra is. Talán a legfontosabb mozgató ereje ennek a változásnak a digitalizáció, hiszen ma azt mondjuk, hogy az információs láncban 4 cm maradt analóg. 1 cm a telefonkagylótól a fülünkig, 3 cm a szánktól a mikrofonig, és minden más digitális. Ezzel együtt minden információ, ami digitalizálható, digitálissá is válik és ezzel összefüggésben, ami digitális az fölkerülhet az Internetre. Az Internet szerepe rendkívül nagymértékben megnőtt és nagyon nagymértékben megváltoztatta az embereknek az információhoz való viszonyát. Gyakorlatilag az Internet az a média, ami lehetővé teszi a nagyon egyszerű és gyors globális kommunikációt. Ma az Interneten keresztül bárki bárhonnan, bármikor szinte bárkit elérhet a világon. Megjelentek azok a technikai lehetőségek, amik a kommunikációt globális szintre szélesítették ki. Szintén az Internet egyik jelensége az, hogy az információ megjelenik és abban a pillanatban globálissá válik, hiszen egy honlap, amire bármi felkerül bármelyik Internet elérési pontról azonnal olvasható lesz. Ezek a technikai alapok teremtik meg a mobil információs társadalom létrejöttének az alapjait, ahol gyakorlatilag az ember a saját kommunikációs képességeit bontakoztatja ki a rendelkezésre álló új technológiák által.
Gyakorlatilag itt nem csak arról van szó, hogy az információs láncból eltűnik a vezeték és azt egy másfajta technológia helyettesíti. Sokkal inkább arról, hogy átalakul a viszonyunk, ahogy mi az információt kezeljük, és ahogy az információ a társadalmat befolyásolja. Gyakorlatilag az erőforrás alapúról, egyre inkább a tudás alapú formációra vált át a társadalom, tehát a tudás az egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni az információ. Az információt ma már nem fölülről diktálva kapjuk meg, az információt egy elosztott rendszerben gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető. Ezeknek a folyamatoknak egy másik fontos hatása az, hogy a munka, a pihenés, a szórakozás hatásai egyre inkább elmosódnak vagy összefolynak, tehát ezek olyan új médiumok és multimédiás rendszerek jelennek meg, ahol ugyanazt az eszközt használhatom mindenre. Egyre nagyobb igény támad - az Internet megint egy nagyon jó példa erre -, hogy a szórakoztatás területére. Az Internet megváltoztatja a módot, ahogy dolgozunk, ahogy szórakozunk, ahogy vásárolunk. A teljes életstílusunk átalakul.
Mint már az előbb említettem, az egyik nagyon fontos tényezője a jövő információs rendszereinek és a jövő mobil információs társadalmának az, hogy a kulcs többé nem a technológiában van. A technológia az csak egy megengedő valami, a kulcs és a lényeg az a szolgáltatásoknak és az információ tartalomnak a fejlődésében van. Itt néhány példa látható csak természetesen a lehetőségek tárháza végtelen. Némi ellentmondás is megjelenik természetesen itt, hiszen az egyedi igények egyre inkább globális szolgáltatók által kerülnek kiszolgálásra. Megfigyelhető a piacon, hogy egyre több ilyen mega típusú egybeolvadás történik a távközlési piacon, tehát létrejönnek az egész világot átfogó globális mega szolgáltatók.
Ugyanakkor a technológia ma már megengedi azt, hogy a szolgáltatások teljesen egyénre szabottak legyenek és mindenkinek az egyéni igényei, az egyéni portfoliója szerinti szolgáltatáscsomagot lehessen nyújtani. Egyrészt igény van arra, hogy a globális szolgáltatók a globális hálózataikat globális módon kezeljék. Másrészről a felhasználói oldalról egy nagyon erős igény van arra, hogy a szolgáltatások lokalizáltak legyenek és személyre szabottak. Ezzel együtt jár az a jelenség is, hogy ma már szinte minden mobil módon, Internet jellegű szolgáltatásokon elérhető legyen. A kezelői felületnek, a szolgáltatásoknak nagyon egyszerűnek kell lenni.
Ugyanakkor, ahogy a rendszerek globálissá válnak, ezek egyre komplexebbek, összetettebbek és üzemeltetési oldalról egyre bonyolultabbak lesznek. Bonyolultabbak lesznek abból a szempontból is, hogy a technológiák egymás mellett, illetve szimbiózisban fognak élni. A harmadik generációs mobilhálózatokról mi azt mondjuk, hogy ezek a ma létező, illetve most piacra kerülő új technikák, például a szélessávú CDNÉ ötvözeteként fognak létrejönni. Bizonyos területeken az egyik technológia, bizonyos területeken a másik technológia fogja jobban kiszolgálni a felhasználói igényeket, míg mindezeket egyetlen hálózatba kell integrálni.
Átalakul az a mód, ahogy ma az emberek a mobiltelefonnal bánnak. Ezek a készülékek a jövőben más jellegűek lesznek. A szolgáltatások mobillá válnak, a számítógép és a telefon funkciók integrálódnak egymásba. Megjelenik majd a személyes multimédia asszisztensnek nevezhető készülék. Ebben a naptárom, a címjegyzékeim, a kalkulátorom, a legfontosabb adataim és egy csomó minden integrálódik. Ezért egyre inkább ettől az egyetlen berendezéstől függünk, hiszen minden kulcs adatunk, minden kulcs hozzáférésünk, Internetcímeink, a banki kapcsolataink ebben található. Esetleg maga ez a berendezés lesz az elektronikus pénztárcánk.
Ez egy rendkívül nagymértékű bizalmat és egy nagyon nagymértékű biztonságot feltételez. Ez természetesen nagyobb kockázatot is jelent mindenki számára, de ugyanakkor rendkívüli nagy előnyökkel fog járni, hiszen a hitelkártyát, a vállalati belépőkártyát, a mobiltelefont, a naptárat és ki tudja még mi mindent egyetlen, egy személyre szabott berendezésbe lehet majd integrálni. Ahogy Gerber úr is említette, Magyarország ebből a szempontból nagyon jó helyzetben van. Magyarország messze megelőzi Németországot, Olaszországot és még számos fejlett piacot, tehát rendkívül gyorsan terjednek ezek a technológiák.
Rendkívül nagy tudásbázis áll Magyarországon rendelkezésre, hiszen nem véletlen, hogy egyre több a multinacionális információ technológiai cég. A Nokiának például három különböző kutatásfejlesztési egysége van ma Magyarországon. A Nokiának mobiltelefon gyára Finnországon, tehát az anyaországon kívül csak Magyarországon van ma.
Gyakorlatilag Magyarországon minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a kormányzat eldöntse, hogy a mobil információs társadalom felépítésében hol szeretnénk lenni. Lehetnénk a sor elején is, meg lehetünk a végén is, én nagyon remélem, hogy az elején leszünk. Mindnyájunk számára nagyon fontos az, hogy a sor elején legyünk, hiszen geopolitikailag is nagyon sok szempontból Magyarország központi helyen van és nagyon jó esélye van ma arra, hogy ma a Közép-Kelet Európai régióban ebből a szempontból is egy vezető szerepet töltsön be.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!