KISEBBSÉGI FIGYELŐ

ROMÁNIA
2001. március

Tényképek

Február első hetében befejeződött a magyar státustörvény tervezetének közigazgatási egyeztetése és február folyamán a kormány elé, márciusban pedig a parlament bizottságainak asztalára került a jogszabály-tervezet szövege.

A román sajtó és a román politikusok rendkívül visszafogottan, mondhatni, óvatosan reagáltak arra a hírre, hogy elkészült az a törvénytervezet, amely "státustörvény" néven került be a magyar köztudatba. Ez a visszafogottság rendkívül sz066">A román sajtó és a román politikusok rendkívül visszafogottan, mondhatni, óvatosan reagáltak arra a hírre, hogy elkészült az a törvénytervezet, amely "státustörvény" néven került be a magyar köztudatba. Ez a visszafogottság rendkívül szokatlan, hiszen a múltban - még az 1996-2000 közötti időszakban is - sokkal hevesebben nyilvánultak meg ennél jóval kisebb horderejű eseményekkel kapcsolatosan is. Valószínűleg mind a román sajtó, mind a román politikusok várakozó álláspontra helyezkedtek. Kivárják, amíg az Országgyűlés elfogadja a törvénytervezetet és majd akkor reagálnak - figyelembe véve az akkori nemzetközi körülményeket és a magyar-román kapcsolatok alakulását. Román politikusok pártállástól függetlenül mérsékelten nyilatkoztak erről a kérdésről, még a Nagy Románia Párt képviselője sem nyilvánított ellenséges magatartást.

Február 6-án a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) nem hozott döntés az erdélyi magyar magánegyetem ügyéről - közölte Ioan Mihailescu professzor, a bizottság elnöke. A professzor szerint a szakbizottságok megvitatták a Sapientia Alapítvány kérelmeit, de miután a jogi szakbizottság még nem dolgozta ki álláspontját, nem sikerült döntést hozni.

Ion Iliescu február 7-én leszögezte, hogy "minden szempontból korrektek" az új közigazgatási törvényben a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó előírások. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke szerint fölöslegesen kavart szenvedélyeket a törvénytervezet anyanyelvvel foglalkozó része, és a két ház közötti szövegegyeztetés során sem fognak problémák felmerülni.

Február 8-án, miután az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte az ingatlantörvényt, és Ion Iliescu aláírta.

Február 14-én a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja úgy döntött, hogy a szláv makedónokat és a ruténokat nem ismerik el mint kisebbségi csoportot. Az Állandó Bizottság tudomásul vette a döntést.

Február 20-án a román szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy Románia Párt nyújtott be az elfogadás előtt álló új közigazgatási törvény ügyében. Corneliu Vadim Tudor pártja azt akarta elérni, hogy a kormány vonja vissza a készülő jogszabályt, mivel a román törvényhozás még nem ratifikálta a regionális, illetve kisebbségi nyelvek európai chartáját. A pártvezér a vita során "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezetnek nevezte az RMDSZ-t.

A román kormány február végén francia ihletésre úgy döntött, hogy törvényt szeretne a román nyelvről. Razvan Teodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a román nyelv használatáról szóló törvény tervezetét a kormány áprilisban terjeszti a parlament elé. Teodorescu szerint ez a törvény "nem irányul senki ellen, és csupán az a célja, hogy biztosítsa a nyelv romlatlan megőrzését".

Február 27-én a román kormány úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett összeg harmadával növeli a védelmi minisztérium költségvetését, ezzel széles körű politikai, társadalmi konszenzust kíván létrehozni annak érdekében, hogy Romániát 2002-ben f nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére.

Március 15-én Adrian Nastase román miniszterelnök az ünnep alkalmából köszöntötte a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, hangsúlyozta, hogy közös jövő csak az európai nemzetek családjának tagjaiként lehet.
Március első hetében az Államtitok-törvény tervezete napvilágot látott. Országosan nagy felháborodást keltett, mert az 1991-ben elfogadott 51. számú törvény, amely ugyancsak az államtitokról szól, a kormányzó párt szerint ma már nem megfelelő. A román sajtó szerint ez a törvénytervezet veszélyt jelent az alapvető emberi szabadságjogokra. Ez a törvénytervezet törvényi visszaélésekre, állandó besúgásra ad jogot és az államvédelmi szervek újra lehetőséget kapnak arra, hogy a titokvédelem leple alatt mindent a felügyeletük alá vonjanak. A törvény minden árnyaltság nélkül 3-10 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhet abban az esetben, ha valaki államtitok birtokába jut teljesen függetlenül attól, hogy ez milyen körülmények között történik és anélkül, hogy meghatároznák, mit neveznek államtitoknak. A Román Állambiztonsági Hivatal ezzel minden fölött ellenőrzést gyakorolhat és irányíthatja az államtitkok felhasználását, valamint védelmét. Ha ez a törvénytervezet ebben a formában legalizálódik, újra be kell jelenteni a külföldi vendégeket, lehallgathatják a telefonokat, törvényesítik a besúgást és az elkövetkezendő választások manipulálhatók lesznek.