BELPOLITIKA

Március végén a horvát képviselőház megszavazta a megyék házának megszüntetését, így egykamarássá változott a horvát parlament. A felsőház megszüntetését kezdeményező alkotmánymódosítási kormányjavaslatot a képviselőház 103 tagja szavazta meg, míg az ellenzék egy része a kétkamarás törvényhozási rendszer fenntartása mellett voksolt. Ivica Racan szociáldemokrata miniszterelnök és a hatpárti balközép koalíció a felsőház működtetésének magas költségeivel indokolta a megyék házának megszüntetésére előterjesztett javaslatot. A megyénként két képviselő megválasztásával működtetett testület a megszüntetésével mintegy 50 millió kunát (kb. 1,6 Mrd forint) takarítanak meg a költségvetés részére.
 

A horvát parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amely szerint az alkotmány ezentúl a 18 évesnél idősebb horvát állampolgárok általános választójogát garantálja. Az ellenzék szerint ezután korlátozhatják a horvát diaszpórához tartozók szavazati jogát, a módosítás megfosztja a külországokban élő horvátokat a horvátországi szavazati jogtól, mivel az alkotmány már nem garantálja minden horvát szavazati jogát. A kormánypártiak szerint aki horvát, de nem Horvátországban született és nem is él ott, nem dönthet a Horvátországban élőket illető gazdasági, társadalmi és más kérdésekben.

Horvátországban május 20-án helyhatósági választásokat tartottak. A központi választási bizottság sajtóközleménye szerint a választás a törvényekkel összhangban, békés légkörben, nagyobb fennakadás nélkül zajlott le. A 3,8 millió választópolgár közül 1,8 millió ment el szavazni (46,85 %). A legjobb eredményt a - tavaly óta ellenzéki - Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) érte el. A néhai Franjo Tudjman alapította jobboldali párt a 20 megyéből 15- ben, a megyeközpontok közül pedig 8-ban végzett az első helyen, mindezek az eredmények azonban rosszabb eredményt mutatnak a korábbi választásai eredményeknél. A nyugatbarát horvát hatpárti balközép kormánykoalíció pártjai azonban együttesen több képviselői helyet szereztek, mint a jobboldal.

Horvátországban is külön törvénnyel szeretnének segíteni az ország határain kívül élő horvátok anyaországi oktatását és munkavállalását. Rövidesen a kormány elé terjeszti a zágrábi külügyminisztérium tervezetét, míg a parlament elé pedig ősszel kerülne a törvénytervezet. A horvát külügyminiszter-helyettes, Nenad Prelog szerint az új törvény a horvát állampolgársággal nem rendelkező horvátokra vonatkozna, elsősorban anyaországi oktatásukra, tartózkodásukra, konzuli illeték nélküli beutazásukra, munkavállalásukra és ingatlanszerzési lehetőségeikre. A horvát törvény nem csak az európai, hanem a tengeren túl élő horvátokra is vonatkozna. Prelog utalt arra, hogy a törvény előkészítésekor felhasználnák a szlovákiai és a magyar tapasztalatokat.

A horvát Isztria megye önkormányzata április 10-én elfogadta Isztria új statútumát, amely azt is kimondja, hogy a megye egész területén hivatalosan bevezetik a horvát mellett az olasz nyelvet is. A félszigeten már 1992 óta használják vegyesen a két nyelvet, de csak a tavalyi kisebbségi törvény módosítása tette lehetővé a hivatalos használatot. A döntés következtében a horváttal egyenrangú olasz nyelv a megyei önkormányzatban, a városi tanácsokon és a közéletben is használható. A horvát jobboldal nem fogadja el a döntést.

A horvát igazságügy miniszter, Stjepan Ivanisevic bejelentette, hogy minisztériuma felfüggesztette az isztriai megyei közgyűlési döntés 10 pontját, többek között a kisebbségi nyelvhasználatról és a kisebbséghez tartozók anyanyelvi oktatásáról szóló döntéseket. A miniszter álláspontja szerint a megyei önkormányzat nem hozhat döntést a kétnyelvűség bevezetéséről Isztria egész területére vonatkozóan, hanem csak testületei munkájában érvényesítheti a kétnyelvűséget; a települések önkormányzatainak egyenként kell dönteniük ebben a kérdésben. A miniszter kifogásolta azt is, hogy az olasz kötelező tanítási nyelv lett. Ivanisevic mindehhez azonban hozzátette azt, hogy Zágráb nem akarja csorbítani a kisebbségek jogait, így a nyelvhasználati jogot sem, azonban a megyei döntéseket összhangba kell hozni az általános jogszabályokkal. A horvát igazságügy-miniszter ezért kezdeményezte a kormánynál azt, hogy az indítson alkotmányossági eljárást az alkotmánybíróságnál az isztriai döntés felülvizsgálatára.

Június elején hatról ötre csökkent a horvát kormánykoalíció pártjainak száma, miután az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) úgy döntött, hogy ellenzékbe vonul. A párt kilépése alapvetően nem ingatja meg a kormánykoalíció erejét a törvényhozásban, hiszen az IDS a tavaly januári választásokon csak négy képviselői helyhez jutott. Ugyanakkor a párt elnöke, Ivan Jakovcic az integrációsügyi miniszteri tisztséget töltötte be.

Szántó Tibor, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője sajtónyilatkozatban fejtette ki azt a véleményét, mely szerint a magyar kisebbség tagjai az ország másodrangú polgárainak számítanak, igaz nem tudatos politika eredményeként. A képviselő kifejtette, hogy csak a baranyai Hercegszölösön (Knezevi Vinogradi) használható hivatalosan a magyar nyelv., azonban a többi olyan községben, ahol a magyar lakosság relatív többséget alkot, vagy száma meghaladja a 8%-ot, még nem ez a gyakorlat. A képviselő utalt az 1995-ös magyar--horvát kisebbségvédelmi megállapodásra, amelynek célkitűzéseiből szerinte semmi sem valósult meg, példaként a rendőrség nemzetiségi összetételét hozta fel, valamint a rádió és a televízió magyar adásainak rendszeresítésével kapcsolatos problémákat, a magyar szerkesztőség megalakításának elmaradását. Szántó Tibor szerint az újjáépítési folyamatban a magyar települések el vannak hanyagolva, amelyre példaként felhozta azt, hogy a Baranyában eddig felújított 10 egészséghálózat közül egy sincs magyarlakta községben.

Vissza a kezdőlapra