KISEBBSÉGI FIGYELŐ

SZLOVÉNIA
2001. május

GAZDASÁG

Szlovéniában 350 M USD privatizációs bevételre számítanak az idei évben, amely összeget a külső államadósság (1999 végén 5,5 Mrd USD, majd 2000 végén 6 Mrd USD) csökkentésére, a szlovén vállalatok csúcstechnológiai beruházásainak és a balkáni gazdasági kapcsolatok támogatására kívánják fordítani. Az idei év tervezett legnagyobb bevételi forrása két bank mintegy 40 %-nak (Nova Ljubljanska Banka, Nova Kreditna Banka Maribor), illetve egy távközlési szolgáltató és a Talum alumíniumkohó magánosításából származik majd.

A Fitch londoni hitelminősítő ügynökség megerősítette Szlovénia hosszú lejáratú, devizában jegyzett hiteleinek A, helyi valutában levő kölcsöneinek AA és rövid lejáratú hiteleinek FI besorolását, hosszú távon stabil kilátással. A döntést a közlemény azzal indokolja, hogy a kormány helyzete stabil, és elkötelezett a reformok továbbvitele mellett. A gazdasági növekedés stabil, a költségvetés helyzete kedvező.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői delegációja sürgette Ljubljanában a szlovén kormányt az infláció ütemének mérséklésére, a költségvetési hiány csökkentésére, a pénzintézetek privatizációjára, ill. az állam gazdasági szerepvállalásának visszaszorítására.

Szlovén-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok:

A szlovén-magyar határmenti gazdasági, önkormányzati és intézményi kapcsolatokban az elmúlt időszakban - a korábbi, elsősorban szlovén érdektelenséggel szemben - jelentős változások történtek, pl. Rédicsnél logisztikai központ épült, amely Lenti térségének vállalkozói övezetére és a szlovén térségre is hatással van. Nehezíti a magyar - szlovén--osztrák határ menti együttműködést az, hogy a három ország területi igazgatási rendszere eltér (pl. nincs önkormányzati középszint). Az uniós közeledés hatására változások várhatóak ezen a téren is.
 

Háromoldalú megállapodásban rögzítette március 2-án a magyar, a horvát és a szlovén közlekedési miniszter az V. Európai közlekedési folyosó részét képező autópályák határátkelőinek létesítését. A határátkelők műszaki kijelölése már korábban megtörtént, ám a későbbi működtetéshez, ill. ahhoz, hogy mindhárom ország egyazon irányba építse a gyorsforgalmi utakat a határ felé, nemzetközi dokumentumok szükségesek. Szlovéniában eddig 180 km hosszú autópálya készült el az V. közlekedési folyosó nyomvonalán, és a magyar határig még 60 km-t kell megépíteni.

Orbán Viktor magyar és Janez Drnovsek szlovén miniszterelnökök május 16-án avatták fel Hódoson a két országot összekötő új, 44 km hosszú vasútvonalat, amely az V. páneurópai közlekedési folyosóba is illeszkedik. A Zalalövő-Bajánsenye-Muraszombat közötti vonal közvetlen vasúti kapcsolatot teremt Magyarország és Szlovénia között. Az új létesítménytől a helyi lakosság a gazdaság fellendülését várja, országos szinten pedig a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére lehet számítani. 1942 óta nem épült új vasút Magyarországon. Az új szakaszok megépítését két éve kezdték meg. A magyar szakaszon Zalalövőtől Bajánsenyéig egy 19 km hosszú szakaszt kellett megépíteni, a nemzetközi személy- és áruszolgáltatás igényeinek megfelelő új nyomvonalon. A pályán található egy alagút, valamint két völgyhíd, amelyből az egyik Közép-Európa legnagyobb vasúti viaduktja. A szlovén kapcsolat megteremtése magyar részről a hegyeshalmi rekonstrukció után az elmúlt évtized legnagyobb vasúti beruházása volt. A szakasz megépítése 24,5 Mrd forintba került. Az Európai Unió 10 M eurós PHARE támogatást nyújtott, a német Kreditanstalt für Wiederaufbau Bank 120 M DM hitelt nyújtott, míg a maradék összeget állami keretből biztosították. A vasútvonalon a regionális mellett jelentős nemzetközi személy- és áruszállítást bonyolítanak majd le. A személyszállítás terén ilyen a két új nemzetközi IC járatot (Budapest és Ljubljana, illetve Velence között) indítanak be, míg az áruszállítás területén közvetlen összeköttetést jelent az adriai, ill. a balti térség és a FÁK államai között. Az első üzemévben kétmillió tonnás áruforgalmat kívánnak lebonyolítani, ami később várhatóan ötmillióra fog emelkedni. Magyarországról az adriai Koperbe irányuló gabona és acéláru meghatározó része fog ezen az úton haladni, míg a kikötő felől szója és bauxit érkezik majd. Várhatóan a skandináv érc vagy a FÁK-országok fa- és energiahordozó szállítmányainak egy részét is ezen a szakaszon fogják lebonyolítani.
 

Vissza a kezdőlapra