Tényképek

Október 1-4.

Kolozsváron ünnepélyes kuratóriumi ülést tartott az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány. A kuratórium tagjai határozatot fogadtak el a Kolozsvár központi egyetem megnyitásáról. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor tolmácsolta, Alföldi László kolozsvári főkonzul pedig felolvasta Mádl Ferenc jó kívánságait. Áder János, az országgyűlés elnöke Bukarestben tárgyalásokat folytatott Valer Dorneanu, a képviselőház és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnökével. Fogadta őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő, találkozott Markó Bélával, az RMDSz elnökével és tárgyalt Mircea Geoana külügyminiszterrel. Az október 4-i román lapok nagy teret szenteltek Áder János házelnök szerdán befejeződött kétnapos bukaresti látogatásának. A lapok azt emelték ki elsősorban, hogy Áder János minden eszmecseréjén a státustörvény nézeteltérése volt a tárgy. A Cotidianu c. lap szerint "a magyar parlament elnöke azt tapasztalhatta, hogy a román hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni a státustörvényről".

Október 5.

Nyilvánosság elé került sajtódosszié. 1970 és 1989 között 270 újságíró volt a Szekuritáte tagja - jelentette be Gh. Onisor, a dossziék kivizsgálására hozott bizottság elnöke. "Totalitarizmus és ellenállás a román kommunizmusban" című szimpozion témája a sajtódossziék vizsgálati anyagának megvitatása. A sajtótájékoztatón nem derült fény arra, hogy ezek az újságírók ma is a sajtóban dolgoznak-e.

Felavatták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai központját. Sürgősségi rendelettel - az egyetem megnyitása előtt egy nappal - a román kormány elfogadta, hogy a magánegyetemek bevételének 10 százalékát az államkasszába kell befizetni.

A román kormányfő megengedhetetlennek tartotta azt, hogy Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívta román kollégáját, Ecaterina Andrenesciit a romániai Sapientia magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára. A meghívólevelet visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének. Ennek kapcsán a kormányfő ismét európaiatlannak nevezte a státustörvényt és leszögezte: minden nemzeti kisebbségért az az ország felelős amelyiknek a területén az illető közösséghez tartozók élnek. A román sajtó Tőkés László megrovását és Frunda György elnökké választását kettős csapásnak minősítik a "tálib magyarok" (T. Toró Tibor RMDSz reformszárnyát nevezik tálib magyaroknak) fölött.

Adrian Nastase bírálja a magyar hivatalos személyeket, akik "tömegesen és túl gyakran" tesznek látogatást Erdélyben.

Bukarest és Chisinali közötti "nagyarányú diplomáciai botrányról" adtak hírt román hírforrások. Miután Strasbourgban az emberi jogok európai bírósága előtt a (román nyelvű) besszarábiai ortodox érsekség (mitropolia) és a chisinaui kormány közötti perben Ion Morel, a Moldvai Köztársaság igazságügy-minisztere "zavaros vizekben halászó román terjeszkedéssel" vádolta meg Bukarestet, Adrian Nastase kormányfő azonnali hatállyal lemondta tervezett chisinaui látogatását.

Október 9.

II. János Pál pápa fogadta Mádl Ferencet, itt vált ismertté, hogy a Szentszék elszánta magát a moldvai csángó magyarság magyar nyelvű hitéletének szavatolására. Mádl Ferenc megköszönte az apostoli Szentszék szerepét, hogy az Európa Tanács magyar nyelvként fogadta el a csángók nyelvét és kérte Rómát a kisebbségben élő magyarság vallásoktatási és lelkipásztori ellátásának szervezésére.

Az Európa Parlament jogi szakértői jelentése megállapította, hogy a magyar nemzetiségűek kedvezmény-törvénye nem ütközik Magyarország és az EU társulási megállapodásába.

Október 10.

A szerb miniszterelnök, Dragusina Pasics Bukarestben Adrian Nastaseval folytatott tárgyalásokat. Ezeken a megbeszéléseken felvetették a magyar státustörvény kérdését is, a román elnök arra kérte kollégáját, hogy közösen lépjenek fel ellene. A szerb szövetségi elnök szerint az RMDSz és a kormányzó Szociáldemokrata Párt vezetői újból össze kell hogy üljenek a politikai és közéletben felerősödő nacionalista légkör és magyarellenes hangulatkeltés felszámolása érdekében.

Október 11.

A román szenátus elfogadta a nyelvvédő törvényt, 63 igen és 34 ellenszavazattal. Az RMDSz támogatta a román nyelv védelmére vonatkozó teljes törvényjavaslatot. Az RMDSz frakció javaslatai kiszorították azokat az intézkedéseket, amelyek sértették volna a kisebbségi nyelvhasználat szabadságát.

Október 12.

Elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország a Közép-európai Szabad-kereskedelmi Megállapodás novemberi csúcstalálkozóján aláírja az egymás közötti további kereskedelmi kedvezményekről szóló megállapodást. Balázs Péter helyettes államtitkár azt nyilatkozta a bizottsági ülés kapcsán míg Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia az agrárkereskedelmi kedvezmények további bővítését szorgalmazza, addig Lengyelország és Románia a már meglévő kedvezmények visszavonását is napirendre tűzné.

Október 13.

Magyarország szerint Románia nem érdemli meg, hogy beléphessen a NATO-ba - írta a Ziua c. román napilap kommentálva Szabó János magyar honvédelmi miniszter rigai látogatását. Az újság szerint Rigában a magyar honvédelmi miniszter kijelentésében azt mondta, hogy csak három balti állam érdemli meg a NATO-hoz való csatlakozást.

Október 15.

A honvédelmi minisztérium a leghatározottabban cáfolja, hogy Szabó János miniszter lettországi látogatásán Románia NATO tagsága ellen foglalt volna állást.

Október 19-20.

A Velencei Bizottság által elfogadott dokumentum értelmében a kisebbségért mindig azt az államot terheli az elsődleges felelősség, amelynek területén e kisebbségek élnek, emellett azonban az anyaországoknak is joguk van kisebbséget támogató törvényeket hozni.

Martonyi János szerint magyar szempontból összességében megnyugtató eredmény született a Velencei Bizottság ülésén. A magyar külügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy a testület pozitív tendenciaként értékelte a több európai ország által elfogadott, a határon túli kisebbségeknek kedvezményeket nyújtó törvényeket. Martonyi szerint az, ami Velencében történt, egyértelműen pozitív, segít megoldani a Magyarország és Románia közötti vitás kérdéseket.

Mircea Geoana román külügyminiszter és Adrian Nastase román kormányfő viszont úgy vélte, hogy a testület helyt adott a magyar státustörvénnyel kapcsolatos román ellenvetéseknek. Geoana szerint a bizottság ajánlásait nem lehet sem az egyik, sem a másik ország győzelmének vagy kudarcának tekinteni.

Október 27.

Adrian Nastase kissé módosított nyilatkozata hangzik el a megyei prefektusokkal lezajlott konferencia keretében: "A Velencei Bizottság nagymértékben megerősítette a román kormánynak a jogszabállyal kapcsolatos elemzéseit és szempontjait. Javaslata alapján a státustörvény kedvezményeire jogosult személyek megállapítása nem Budapesten történne, hanem az RMDSz jelölné ki őket. Kijelentéseiben leszögezte, nem engedélyezi, hogy magyar nemzetiségű állampolgárok Románia területén ellenőrizzék, ki a magyar és ki a román.

Október 29.

A román belügyminiszter támadást intézett az RMDSz és Magyarország ellen. Ioan Rus azzal vádolja a magyarokat, hogy szeparatisták, elsősorban a Székelyföldön mindent elkövetnek azért, hogy az erdélyi románokat szembeállítsák a Kárpátokon túli románsággal. Ioan Rus szerint a magyar státustörvény tulajdonképpen minden eszközzel a románság elmagyarosítását célozta meg.

Október 30.

Adrian Nastase javaslat-csomagjában hangsúlyozza, hogy Románia elégedetlen azzal, hogy a magyar fél továbbra is kitart az etnikai kritériumok alapján biztosítandó kedvezmények mellett. A MÁERT nem fogadta el Nastase javaslatcsomagját. Ezek után a román kormánynak az a véleménye, hogy a továbbiakban a Velencei Bizottság jelentése alapján hozza majd meg a szükséges intézkedéseket.

Vissza a kezdőlapra