Szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok

A magyar és a szlovák miniszterelnök részvételével nyitották meg szeptember elsején Békéscsabán a szlovák főkonzulátust. A Szlovák Köztársaság és Magyarország közti megállapodás értelmében Kassán már korábban megnyitotta kapuit a magyar főkonzulátus. Szlovákia saját képviseletének székhelyéül több ajánlkozó város közül azért választotta Békéscsabát, mert a városban és környékén, illetőleg Békés megyében él a magyarországi szlovákság több mint a fele. A döntés mellett szólt, hogy ez a település az alföldi szlovákság szellemi székvárosa, Békéscsabán működik - általános és középiskolából, valamint kollégiumból álló - szlovák tanintézet, országos szlovák kutatóintézet, művelődési központ, tájház, szlovák szálloda és vendéglő. Ezek mellett a tiszántúli város fejlődő gazdasága révén is segítheti a két ország közötti kapcsolatépítést.

Békéscsabán az idén márciusban kihelyezett konzuli irodát hozott létre Szlovákia budapesti nagykövetsége, hogy előkészítse a szeptember elsején megnyitott főkonzulátus tevékenységét. A viharsarki főkonzulátus-nyitást a Szlovák Köztársaság alkotmányának napja alkalmából tartották szeptember elsején. Az új intézmény elsősorban a szlovák állampolgárok ügyes-bajos dolgait, egyebek között vízumügyeit fogja intézni, de emellett a magyar állampolgárok, köztük a hazai szlovák kisebbség igényeit is igyekeznek majd kielégíteni, és a főkonzulátus feladata lesz a magyar-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése is.

Orbán Viktor magyar, és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök a békéscsabai szlovák főkonzulátus avatása alkalmából történt találkozójukon a magyar-szlovák együttműködés elmúlt három évének eredményeit méltatta. A kormányfők az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítését, a kassai és a békéscsabai főkonzulátus megnyitását, a tervezett közös autópálya- és vasútépítést említették Magyarország és Szlovákia újabb keletű sikeres együttműködésének legfőbb bizonyítékaként. Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda megegyeztek abban, hogy október 11-én közösen avatják fel az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat.

A miniszterelnökök rövid eszmecserét követően közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Mikulás Dzurinda kitért az MKP követeléseire, s arra, hogy ezek teljesíthetők szeptember 30-ig, jelezve, hogy ez bizonyos reális nyomást gyakorol a kormányprogram teljesítésére. A szlovák kormányfő kiemelte, hogy a közös múlt mellett a közös uniós jövő is összeköti a két országot, Orbán Viktor pedig a közös magyar-szlovák tervekről, így a Kassa és Miskolc közti autópálya építéséről és a szarvasi szlovák iskola idei felújításáról beszélt. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a Drégelypalánk és Ipolyság közötti hét kilométer hosszú vasútvonal újjáépítésének esélyeit illetően bizakodó, és arra törekszik, hogy e fejlesztés bekerüljön a visegrádi négyek tervei közé, hiszen Magyarország és Szlovákia az Unióban ugyanahhoz a gazdasági térhez fog tartozni, és a határok okozta korábbi gazdasági elszigeteltség nem tartható tovább.

A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amely szerint tekintettel arra, hogy a június 19-én elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, ún. státustörvényben a Szlovákia által hangoztatott fenntartásoknak csak egy részét vették figyelembe, a szlovák külügyminisztérium közli, hogy a törvényt Szlovákiában további konzultációk nélkül semmilyen módon nem fogják alkalmazni, annak érvényesítése Szlovákia területén csakis további kétoldalú konzultációk után képzelhető el.

A tervezettnél öt órával hamarabb emelték helyére az Esztergom és a szlovákiai Párkány között újjáépülő Duna-híd első elemét május utolsó napján. Az 1895-ben épült, a visszavonuló németek által 1944 karácsonyán felrobbantott Mária Valéria híd átadására a tervek szerint októberben kerül sor. A csaknem 20 millió euróba kerülő újjáépítés tavaly októberben kezdődött meg. A költség felét az Európai Unió állja, a többit pedig egyenlő arányban viseli Magyarország és Szlovákia.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra