SZLOVÁKIA
2001. november
KÜLPOLITIKA
A júniusban kezdődött egyéves magyar V4-elnökség programja az infrastrukturális együttműködést helyezi a középpontba. Ez mindenekelőtt a közlekedés kérdését érinti, beleértve a határátkelőhelyeket is. Németh Zsolt államtitkár megerősítette, hogy a visegrádi kulturális alap rendkívül jól működik: az idén 1 millió euró áll a kulturális programok rendelkezésére, 2002-től pedig ennek a duplája. Németh Zsolt rámutatott, hogy megnövekedett a visegrádi együttműködés külső dimenziójának jelentősége, ezen belül a visegrádi országok és a Benelux-államok együttműködése, illetve a Szlovéniával, Horvátországgal és Ukrajnával megkezdett szakértői szintű együttműködés. A cseh, a lengyel és a szlovák államtitkár elismeréssel szólt a magyar elnökség programjáról.
Mikulás Dzurinda, szlovák kormányfő szeptember végén Brüsszelben Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével és Günter Verheugen bővítési biztossal folytatott megbeszélésein biztosította az Európai Uniót arról, hogy országában lezárult a közelmúltbeli politikai csatározások időszaka, s Szlovákiának a jövő szeptemberben esedékes választásokig stabil kormánya lesz. A megbeszéléseken a szlovák belpolitika és a bővítés mellett szó volt az Egyesült Államok elleni terrortámadások nyomán megtartott rendkívüli EU--csúcsról, és ezzel összefüggésben a terrorizmusellenes közös harcról.
Jozef Migas, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Valer Dorneanu, a román Képviselőház elnöke október eleji, Pozsonyban folytatott tárgyalásain annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar státustörvény - diszkriminatív hangvételével - bonyolultabbá teszi a regionális együttműködést, s kétségbe vonja az ENSZ és az EU-dokumentumok szerinti együttműködés szellemét. Jozef Migas amiatt is elfogadhatatlannak tartja a törvényt, hogy az átlépi a belső viszonyok keretét, s beavatkozik olyan államok szuverenitásába, amelyekben magyar kisebbségek élnek. A szlovák Nemzeti Tanács elnöke szerint a visegrádi országok együttműködésének stabilitása szempontjából a legcélszerűbb az volna, ha ezt a törvényt nem ültetnék át a gyakorlatba.
Szlovák-magvar kétoldalú kapcsolatok
Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szeptember elején az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt zárt ülésen számolt be Szlovákia helyzetéről. A bizottsági ülés után újságíróknak elmondta, hogy Szlovákia gyakorlatilag behozta lemaradását az Európai Unióhoz való csatlakozás terén, és felzárkózott a legelőrébb tartó államokhoz. A helyettes államtitkár szerint Szlovákiának jó esélyei vannak arra, hogy 2002 novemberében, a prágai NATO-csúcstalálkozó alkalmából meghívást kapjon a szövetséghez való csatlakozásra.
A 2002. január elsején életbe lépő státustörvény végrehajtása során, a tervek szerint, 30 iroda foglalkozik majd a törvény gyakorlati alkalmazásával, azon belül is elsősorban a magyar igazolvány kiadásával. A 30-ból 6 iroda Szlovákiában működik majd. Az ötévenként megújítandó igazolványt csak Magyarország területén lehet átvenni. Azt, hogy Magyarországon hol kívánja átvenni a kérelmező, kérvényén fel kell tüntetnie. A bizonytalanságokkal kapcsolatban felmerült véleményekre reagálva Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke kifejezte, hogy korainak és feleslegesnek tartja az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, és a későbbiekben részletes felvilágosítást fognak majd nyújtani a törvény alkalmazásával kapcsolatban.