Október végén megkezdte a tárgyalásokat az a magyar-szlovák munkacsoport, amelynek a feladata a bősi vízlépcsővel kapcsolatban felvetődő jogi, valamint folyamgazdálkodási, energetikai, hajózási és környezetvédelmi álláspontok egyeztetése. Mivel a dunai kormánybiztosi iroda szeptember 13-i pozsonyi ülésén nem sikerült meghatározni a munkacsoportok programját, így azt a munkacsoportok dolgozták ki, a két kormánybiztos jóváhagyásával. A kétoldalú megbeszéléseken, így a közös ülésen is, a magyar fél elsősorban azt sürgeti, hogy a minél több víz jusson a Szigetközbe (a korábbi vízosztási megállapodás miatt egyelőre a szlovák fél jóindulatától függ ez).
A szlovák kormánypártok koalíciós tanácsának döntése értelmében jövő januártól 19,3%-kal drágul a földgáz a közületi felhasználók számára (a lakossági ár változatlan marad). Ha a kormány is megerősíti a döntést, a szlovák gázművek (Slovensky Plynárensky Priemysel, SPP) nyereségéből 500 millió koronát különítenek el az áremelés hatásainak kompenzálására, a szociálisan leginkább sebezhető családok támogatására. Elemzők szerint az áremelés legfeljebb 0,3 százalékponttal gerjeszti az inflációt. Az SPP júliusban jelezte, hogy - a gáz világpiaci árának drágulása miatt - legkésőbb októbertől emelni kellene a földgáz árát a lakosság számára legalább 30 %-kal, a vállalkozói szféra számára pedig legalább 25 %-kal. A Dzurinda -- kabinet ezt elvetette, elsősorban a Demokratikus Baloldal Pártja ellenállása miatt. A privatizáció előtt álló SPP azonban újra jelezte, hogy ha nem emelik az árakat, akkor a vesztesége a lakosság és a vállalkozói szféra irányába továbbított gáz forgalmazásából akár 19 milliárd korona is lehet. A szlovák gázművek privatizálása iránt eddig hivatalosan érdeklődött a német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz SNAM alkotta konzorcium, az RWE Gas és a Winterstahll német konzorciuma, valamint az orosz Gazprom.
