SZLOVÉNIA
2001. december
Külpolitika
Lucija Cok szlovén oktatási miniszter Bécsben az ausztriai szlovén közösség oktatási problémáiról tárgyalt az osztrák oktatási miniszterrel, így elsősorban arról, hogy Karintia tartományban több kisebb szlovén vagy kétnyelvű iskolát bezártak, illetve a meglévő iskolákban több iskolaigazgató sem beszéli mind a két nyelvet. Az osztrák miniszter egyetértett azzal a szlovén felvetéssel, hogy a szlovénok által lakott közösségekben legalább egy kétnyelvű iskola működjön, valamint azzal, hogy a felsőoktatási képesítések elismerésének kérdését regionális szinten oldják meg. A felek szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan információs központ felállításáról, amely a dél-kelet-európai nyelvekkel, valamint azok oktatási lehetőségeivel foglalkozna. A központ létrehozásával kapcsolatos kérdések megvitatására konferenciát fognak összehívni. A tárgyaló felek megelégedésüknek adtak hangot a két ország közötti oktatási és tudományos együttműködés, a Bécsben működő szlovén és a Ljubljanában működő osztrák tudományos intézet közös kutatási programjainak sikerességével kapcsolatban.
Magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatok
A szlovén parlament Külügyi Bizottságának november 14-i ülése a státusztörvénnyel foglalkozott. A törvénnyel kapcsolatban Jelko Kacin elnök, a kormányzó LDS képviselője úgy foglalt állást, hogy a szlovéniai magyarságra vonatkozó jogszabály végrehajtásának feltételeit a két állam között létrejött egyezmények, a kisebbségek védelméről megkötött kétoldalú szerződések, valamint a kisebbségügyi vegyes bizottság tevékenysége teremti meg. Kacin szerint a nemzetközi szervezetek felhívták Budapest figyelmét arra, hogy a törvény végrehajtása csak bilaterális megállapodások útján képzelhető el.
A szlovén hírügynökség státusztörvényről
szóló összeállításában kiemeli azt, hogy a jogszabály negatív visszhangot
váltott ki a nemzetközi közösségben, a szlovákiai és a romániai hatóságok
szuverenitásuk megsértésének és polgáraik elleni, etnikai alapú diszkriminációnak
tekintik a törvényt. A hírügynöksége szerint Günter Verheugen EU bővítési
biztos maga is utalt a jogszabály gyenge pontjaira, azon véleményének adott
hangot, hogy Magyarország még az EU-hoz való csatlakozás előtt módosítja
a törvényt. A szlovén hírügynökség szerint kritikát fogalmazott meg továbbá
az EBESZ is, a Velencei Bizottság pedig úgy foglalt állást, hogy a kisebbségek
védelme annak az államnak a kötelessége, ahol azok élnek.
