Vissza
a kezdőlapra
Vissza
a kisebbségi oldalraUKRAJNA
2001. III. negyedév
BELPOLITIKA
Anatolij Kinah ukrán kormányfő június elején Ungváron bemutatta Hennagyij Moszkalt, a megyei közigazgatási hivatal új vezetőjét. Moszkal 1995-97. között a kárpátaljai megyei rendőrség parancsnoka volt, és nagy tekintélynek örvendett. A bemutatáskor Anatolij Kinah megjegyezte, hogy Kárpátalja Ukrajna nyugati kapuja, valamint hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a határátkeléssel kapcsolatos minden kérdést - így például a vámproblémákat - magas szinten oldják meg. Hennagyij Moszkal elmondta, hogy új beosztásában védelmezni fogja a régió és egész Ukrajna érdekeit. Kárpátalja új kormányzója a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztése érdekében ukrán konzulátusok megnyitását szorgalmazza a kárpátaljai megyével szomszédos országok határrégióiban. Moszkal szerint akadályozza a régióközi kapcsolat-építést, hogy Ukrajnának nincs konzulátusa egyetlen, Kárpátaljával szomszédos országban sem, miközben Ungváron magyar és szlovák főkonzulátus is működik. Kárpátalja vezetése ezért kezdeményezni fogja Ukrajna külügyminisztériumánál konzulátusok létesítését a környező országokban.
Kárpátalján tovább bővül a magyar iskolahálózat az új tanévben, miközben csökken a beiskolázott magyar tanulók létszáma. Idén Kárpátalján mintegy 200000 tanuló, köztük 17000 első osztályos kisdiák kezdte meg az új tanévet. A magyar tannyelvű iskolákba 2000 gyermeket írattak a szülök, ami némi csökkenést jelent a tavalyi létszámhoz képest, igaz, az iskolát kezdők létszámcsökkenése a népességfogyás miatt általános jelenség Kárpátalján, ahol az idei tanévben a tavalyinál 3000-rel kevesebb az első osztályos tanuló. A kisdiákok számának csökkenése annál feltűnőbb, hogy Ukrajnában az idei tanévtől kezdődően térnek át az eddigi 11 osztályos oktatásról a 12 éves rendszerre, így most a 6 évesek is beülnek az iskolapadokba.
Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma döntött a határon túli elektronikus sajtó tárgyi eszközeinek beszerzésére, valamint televíziós produkciók támogatására 300 - 300 M forint értékben kiírt pályázatról. A támogatási összegre annyi igény érkezett, hogy azok kielégítéséhez közel másfél milliárd forintra lenne szükség. A kuratórium döntésében kijelölte azt a 18 Kárpát-medencei helyszínt, ahol a támogatottak korszerű, egységes és egymással kompatibilis digitális technikát, valamint csúcstechnológiájú adattovábbító berendezéseket vásárolhatnak. A rendszer központi elemei a régióközpontokban felépülő stúdiók lesznek. Az összesen 600 M forintnak köszönhetően minőségi változás várható a határon túli magyar elektronikus média életében. A kuratórium döntése értelmében Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen épül majd stúdió, valamint Pozsonyban, Szabadkán és Ungváron. Ezek szerepe és feladata az anyaországi megrendelők - elsősorban a két közszolgálati televízió - és a térségben működő tudósítói pontok közti szakmai koordináció.
"Döntésével az Illyés Közalapítvány lerakta egy határokon átívelő, rendszerszemléletű médiaépítkezés alapjait" - nyilatkozta Veress László irodaigazgató. Az igazgató szerint a pályázat legfőbb nyertese a néző, hiszen a novemberre várható részleges indulást követően a két mobil műholdas közvetítő berendezésnek (az egyik Erdélyben üzemel, a másik -anyaországi telephellyel - a többi régiót látja el), valamint a tudósítókhoz telepített ISDN -alapú képjel-továbbítóknak köszönhetően érezhetően megnő majd a Kárpát-medencéből sugárzott élő adások és tudósítások száma.
A pályázati kiírásban megfogalmazott másik célra, a televíziós produkciók támogatására szánt 300 M forintra 232 pályázó közel 2,2 Mrd forintos igényt nyújtott be. A jelentkezők háromnegyede anyaországi volt. A kuratórium azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek leginkább érintik a határon túli alkotóműhelyek munkáját. Az első döntés alapján a közszolgálati megrendelők, vagyis a Magyar Televízió Kárpáti Krónika című műsora, valamint a Duna Televízió egyes műsorai kaptak jelentősebb támogatást. A többi pályázatról a szeptember 26-i ülésen döntenek. A támogatás alapelve, hogy a hírműsoroknál biztosítsák a tudósítások naprakészségét, a dokumentum műsorok esetében pedig előtérbe kerültek a Kárpát-medencei hétköznapok valóságáról szóló produkciók. Az elkövetkező hetekben az alapítvány szakértői testülete végiglátogatja a régióközpontokat a műszaki részletek pontosítása érdekében, a pályázat végeredményét pedig szeptember végén közzéteszik az alapítvány honlapján.A Kárpát-medencei keresztény közösségek lapjainak, hírleveleinek munkatársai számára ötnapos továbbképzést tartottak a Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) szervezésében a pannonhalmi Bencés Főapátságban. A Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és az anyaországból összesen 70 részvevő érkezett, akik részint lapkészítők, részint olyan támogató atyák, akik olykor maguk is szerkesztőként vesznek részt a munkában.
Kétszázötven határon túli magyar értelmiségi - pedagógus, orvos, közgazdász és médiaszakember - részvételével a Debreceni Egyetemen rendezték meg az Ady Endre Akadémia üléseit. Pálinkás József oktatási miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy az Ady Akadémiának jelentős szerepe van a Kárpát-medencei magyarság szellemi, lelki- és gazdasági összetartozásának erősítésében. A legtöbben Erdélyből érkeztek, de jelentős számú hallgatója volt az akadémiának Kárpátaljáról, Szlovákiából és Jugoszláviából is.
A kárpátaljai Felsőszinevéren a Kárpátaljai Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Magyarok Kulturális Szövetsége szervezésében került megrendezésre a X. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem, melyen előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, valamint Szakács Zoltán ungvári főkonzul is. Németh Zsolt kifejtette, hogy a "státustörvénybe csomagolt jövőkép" minden magyar közösség számára kulcskérdés, de különösen így van ez Kárpátalján, ahol - elsősorban Ukrajna viszonylag nehéz helyzete miatt - a pozitív jövőképnek még csak elemeit sem lehetett felfedezni. "A státustörvény jóvoltából ma már tisztában vagyunk vele, mit tud kínálni Magyarország a kárpátaljai magyaroknak, ha szülőföldjükön alapozzák meg jövőjüket. Ugyanakkor a magyar diplomácia szorgalmazza, hogy az EU mielőbb dolgozza ki a maga jövőképét Ukrajnáról. Magyarország támogatja, hogy Ukrajna európai országként fogalmazza meg önmagát, hogy külpolitikai törekvéseiben az európai orientáció legyen meghatározó. Ez az, amivel a magunk részéről hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ebben az országban a gazdasági és a politikai konszolidáció feltételei kialakuljanak. Hiszen a kárpátaljai magyaroknak fontos, hogy Magyarországra támaszkodhassanak, de ugyanúgy fontos, hogy itt, ebben az országban olyan gazdasági, politikai, társadalmi körülmények alakuljanak ki, amelyeknek azután ők is haszonélvezői lehetnek" emlékeztetett Németh Zsolt.
Hozzászólásában Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nagyra értékelte azt, hogy a magyar kormány nem hátrált meg a státustörvény elfogadása után megindult támadások hatására. "A státustörvénynek köszönhetően világos lesz a szomszédok számára is, hogy a magyarság nem jelent problémát a térségben"- mondotta. Ugyanakkor igen fontosnak tartja a magyarországi tökének a határon túli megjelenését is, mert véleménye szerint ettől függ a határon túli magyarság megmaradása.