Megjelent: 2008.12.10. 19:09:37

Orbán Viktor Brüsszelben

2003. október 15-én Orbán Viktor meglátogatta az Európai Parlamentben dolgozó magyar megfigyelőknek néppárti csoportját. Az eseményen részt vett Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. A közel egy órás megbeszélés után a két elnök sajtóértekezletet tartott. Orbán elismerően szólt a magyar kormány európai uniós politikájának azon elemeiről, amelyek az Unió készülő alkotmányának bizonyos módosításaira vonatkoznak. Orbán kiált amellett, hogy az Unió több legyen, mint gazdasági együttműködés. A Fidesz-MPSZ azokkal a pártokkal ért egyet, amelyek az Európai Unió politikai vonatkozását is fontosnak tartják. A magyar kormány sem vádolható azzal, hogy ne lenne elkötelezett a gazdaságon túli európai dimenziók iránt - hangsúlyozta a Fidesz-MPSZ elnöke.  Orbán kiemelt két olyan kérdést, amelyek - mint mondta - éppen hogy túlmutatnak a szabadkereskedelmen, s ezekben a magyar kormánynak van pozitív álláspontja. Egyrészt Magyarországon mindenki, beleértve a kormánypártokat is, kiáll a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai mellett. Emellett - mutatott rá - ha félszívvel is, de a kereszténységet is el tudja fogadni (az európai alakokmányban) a mostani magyar kormányzó párt, ami azt mutatja, hogy nem érzéketlen ez iránt a kérdés iránt.

    A pártelnök többek között azért jött a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcsértekezlet előtt Brüsszelbe, hogy a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt vezetőségének ülésén támogatást gyűjtsön az európai alkotmánnyal kapcsolatos magyar állásponthoz. Ezt annál is könnyebben tehette, mert e témában "3 és fél kérdéskörben" egyetértés van az összes magyarországi közéleti erő között: mind a kormánypártok, mind az ellenzék úgy látja, hogy a kisebbségi jogokat szerepeltetni kell az EU alkotmányában; hogy az EU-bizottságba minden tagállam, így az újonnan belépők is küldhessenek teljes jogú képviselőt; s hogy meg kell őrizni az egymást váltó, rotációs EU-elnökségek rendszerét. A "fél" kérdés a kereszténység ügye: itt a kormány álláspontja (amelyet Orbán úgy interpretált, hogy ha Európa többsége ezt akarja, Budapest nem fogja megvétózni a kérdés szerepeltetését a dokumentumban) "több mint a semmi, de nem elégséges."

    Ugyanakkor Orbán Viktor felhívta az újságírók figyelmét: a mostani csúcson fontos téma lesz a gazdaság fejlesztésének kérdésköre, s itt az EU által választott út a jelek szerint az élénkítés, nem pedig a megszorítások útja.  Magyarországon a mi költségvetésünk épp ellenkező irányba megy - mutatott rá az ellenzéki párt vezetője, hozzátéve: az európai uniós döntések fényében érdemes alapjaiban átgondolni a 2004-es magyar költségvetést. "Nekünk arra kell figyelnünk, hogy a mostani gazdasági problémákból kinövekedni akaró Európai Unió, amely szerintem jó irányt vett azzal, hogy nem megszorít, hanem növekedésorientált gazdaságpolitikát csinál, ehhez a forrásokat ne a mi rovásunkra találja meg" - mondta a Szövetség elnöke. Eközben nagyrabecsülését fejezte ki a magyar képviselők úgynevezett megfigyelői munkája iránt, kiemelve azt a sikert, amelyet Surján Lászlónak immár az Európai Parlament költségvetési bizottsága által is megszavazott, a tíz új tagállam támogatását 600 millió euróval megemelő javaslata jelez. Orbán kiemelte, e lépés javíthatja a Koppenhágában kialakult és Magyarországra nézve kedvezőtlen helyzetet, hiszen például a javaslat nyomán a Magyarországra érkező kohéziós alap tíz szeresére emelkedhet. 

    A sajtóértekezleten  Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke  elmondta: e szervezet (amely az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adja) teljes mértékben támogatja, hogy a kisebbségi jogok szerepeljenek az EU alapokmányában.  Az Európai Néppárt kormányfőket és brüsszeli biztosokat is magában foglaló mostani elnökségi ülésén kinyilvánította, hogy támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak alkotmányba vételére tett magyar javaslatot. Semmi gondunk ezzel a magyar felvetéssel - fogalmazott a széles Európai Néppárt nevében Wilfried Martens áttételesen utalva a közkeletű vélekedésre, miszerint a kisebbségi kérdés túlságosan népszerűtlen nehéz téma lenne a kibővülő Európai Unióban.  Úgy gondoljuk - folytatta az Európai Néppárt elnöke Brüsszelben -, hogy a kisebbségek jogai védelmének elvét be kell venni az európai alkotmányba és a néppártiak védeni is fogják magyar barátaink felvetését - tette hozzá Wilfried Martens a Magyar Rádió kérdésére.

MHL tudósítás

Vissza a kezdőlapra