2003. október 10. péntek 22:01
1984: kiállítás a Terror Házában
Időutazásra hívja a látogatókat a XX. Század Intézet legújabb, 1984 című tárlata, amelyet George Orwell születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett a Terror Háza Múzeum, Budapesten - mondta az intézetet, s az Andrássy úti intézményt egyaránt vezető főigazgató pénteken, a kiállítás megnyitásakor. Az időszaki tárlaton szerepelnek többi között 1984-es folyóiratokból, szakszervezeti lapokból vett idézetek és Kádár János az évben mondott beszédeinek részletei.
"Még 20 év sem telt el a George Orwell megálmodta és
rémisztően megfestett 1984-es esztendő óta, mégis, mintha valami távoli,
homályba veszett korszakról esne szó" - mondta a Terror Háza Múzeum
főigazgatója a kiállítás megnyitásakor.
Schmidt Mária úgy fogalmazott: 1984 volt az utolsó esztendő azon évek sorában,
amelyek 1956 után reménytelenül egymásba kapaszkodtak, s amikor a pártvezetők
úgy vélték, hogy "a barátságok megbonthatatlanok, az ellenfelek ádázak, az
egység örök".
"Magyarország ugyan a legvidámabb barakk, ahol Tatabányán sztráda áruház épül,
Budapesten pedig Skála Metró, a legvidámabb barakk, ahol hazai gyártású
farmernadrágot lehet kapni, és ahová a baráti országok tehetősebb alattvalói
szívesen elbarangolnak, főként a Balatonra, hogy gulyást egyenek, és magyar
borokkal feledtessék afölötti bánatukat, hogy esélyük sincs elutazni a
vasfüggönyön túlra" - utalt köszöntőjében Schmidt Mária. "De ez volt a
maximum, a hatalom pontosan kijelölte a határokat" - fogalmazott a történész
az 1984-es magyarországi és világeseményeket felidézve.
A történész emlékeztetett arra is, hogy mi magyarok a 80-as évek közepén a
"kék" világútlevéllel átruccanhattunk Bécsbe, vagy akár messzebbre is, de a
határon "gyomorgörcsöt kaptunk a motozástól", a kiszabott valutakeretből pedig
jó ha néhány kávéra, vagy apróságra jutott. "A hatalom birtokosai és mi
alattvalók még semmit sem sejtettünk 1984-ben" - jegyezte meg.
A történéseket felidézve kitért arra, hogy Kádár János 1984-ben beszédeiben
említetést tett ugyan a "fokozódó nemzetközi helyzetről" - arról, hogy a NATO
középhatótávolságú rakétákat telepített az NSZK-ba és Olaszországba, valamint
arról, hogy "mi kommunisták a jó szándéktól vezérelve többet osztottunk szét
az emberek között mint amit megtermeltünk, de takarékoskodással megoldjuk a
nehézséget".
Schmidt Mária szavai szerint furcsa volt az 1984-es év, "két arca van". Ekkor
jelentek meg magyarul - persze szamizdat kiadásban - Hruscsov titkos beszédei,
és George Orwell Állatfarmja, ebben az évben tartóztatták le Csehszlovákiában
Duray Miklóst, ölték meg Lengyelországban Jerzy Popiuleszko atyát.
Magyarországra látogatott Helmut Kohl kancellár és Margaret Thatcher brit
miniszterelnök, és ebben az évben részesül a lehető legnagyobb kitüntetésben
Kádár János, aki a Kreml Lenin érdemrendjét kapta meg - sorolta a főigazgató.
Megjegyezte: a kiállítás célja nem egyfajta hamis nosztalgiázás, vagy egyszerű
merengés a mulandóságról, hanem Orwell szelleméhez méltóan felkiáltó jel
arról, hogy a totális hatalom birtokosai bármennyire is megtörhetetlennek
tekintik hatalmukat, a "történelem süllyesztőjében" találhatják magukat.
A Terror Háza időszaki tárlatán szerepelnek többi között 1984-es
folyóiratokból, szakszervezeti lapokból vett idézeteket, Kádár János az évben
mondott beszédeinek részletei, az egykori MSZMP PB-tagok, valamint az akkori
kormány tagjainak fotói.
1984-et hivatott felidézni egy dobos tortát mintázó alapra épített,
Magyarországot formázó makett, amelyet kolbászkerítés, s azon elhelyezett
műanyag rendőrfigurák vesznek körbe.
MTI
