Szent Erzsébet emlékhelyek
Születésének feltételezett helye
Sárospatak
Szent Erzsébet
születésének 800 éves évfordulóját természetesen itthon is
megünnepeltük. Elsősorban Sárospatakon, feltételezett születési helyén.
A jubileum
alkalmából a Vatikán Basilica minor rangra emelte a sárospataki
templomot. A kép előterében látható annak a körtemplomnak az alapfalai,
amely valószínűsíthetően Erzsébet születésének idejében állt. Az
oldalbejárat előtt pedig Varga Imre szobra látható: Erzsébet búcsúzik a
hadba induló Lajostól.
A város két
képzőművészeti kiállítása is Erzsébet kultuszával foglalkozik.
-
Árpád-házi Szent
Erzsébet tisztelete című tárlattal a Magyar Nemzeti Múzeum
sárospataki Rákóczi Múzeuma emlékezik meg az egész világon ismert
királylányról. A kassai és hazai múzeumokból, könyvtárakból, magán és
egyházmegyei gyűjteményekből válogatott közel nyolcvan műtárgy Erzsébet
életének egyes eseményeit, legendáit, valamint 800 éves tiszteletét
mutatja be a XIV. századtól a XX. század elejéig.
-
Hódolat Szent
Erzsébet előtt címmel pedig az egykori királynéi udvarház helyén
álló Árpád-házi Szent Erzsébet Házban kortárs képző- és iparművészeti
alkotásokat mutatnak be.
A Nemzeti Múzeum
kiállítási anyagából egy szobrot emelünk ki: egy ismeretlen umbriai
művész 67 cm magas festett faszobrát a XIV. századból. Magyarországon ez
a szobor a legrégebbi Erzsébet-ábrázolás.
A szobrot Pulszky
Károly, az Országos Képtár igazgatója vásárolta 1895-ben, a Honfoglalás
millenniumára készülve, Firenzében, egy műkereskedőtől. Az 1998/99-es
tanévben diplomamunkaként Nemes-Kovács Ernő (azóta elhunyt)
restaurálta szobrot a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátori
Intézetében. Munka közben felfedezte, hogy a szobor hátán, a fej
közepétől a talapzat felső részéig, üreg húzódik, amelyet jól illeszkedő
falap zár le. A computer-tomografos vizsgálat emberi csontot
(tövisnyúlványt) mutatott ki az üregben, ezt azonban még nem nyitották
ki. Igen valószínű, hogy az ábrázolt szent csontereklyéje ez. A szobor
talapzatának alján 1 cm átmérőjű nyílás van, amely nem érintkezik a
szobor belsejében lévő üreggel. Lehetséges, hogy itt erősítették további
tartóra, hogy körmenetben vihessék. A restaurátor beható tanulmányokat
végzett Perugiában, ahol IX. Gergely pápa Szent Erzsébetet 1235-ben
szentté avatta. A város falain kívül, még abban az évben kápolnát
emeltek Erzsébet tiszteletére, amelyet a XX. század elején, az egyetem
épületeinek bővítésekor, részben lebontottak. A homlokzati falán
elhelyezett tábla és az utca neve viszont ma is őrzi Szent Erzsébet
emlékét. A kápolna 1330-as években készült falkép-ciklusának képeit,
amelyek Erzsébet életét mutatják be, a perugiai Museo Nazionale őrzi.
|
A képre kattintva nagyobb
mérete kapunk |
Kozma László: Szent Erzsébet
legendája
Virágok közt akkor egy völgybe értél
Mely nem beszűkült: éppen hogy kitárult.
Ezer kehelybe kéklő, csöndes ég fért
S arany porzókon fényes napsugár gyúlt.
Harmat hullott hófehér falakra
S csengett, csengett egy kis templom harangja.
És elsimult, mint fűszálak a réten
Sok haragom, gyötrő szenvedélyem.
Vágyaimból nem maradt, csak ennyi:
Virágillat vagy harangszó lenni.
Sajgó szívvel a templomot kérdem:
Mi a neved? S ő megcsillan szerényen.
Felszenteltek Erzsébet nevére
Mert itt történt, hogy kenyeret osztott
S piros rózsa hajlott, mint a vére
Mert a kenyér a szívéből foszlott
Mikor felelt a feddő kérdésre
Mit rejtene, mit takar köténye.
Mert szétosztani számára tilos volt,
Vagyonát az utolsót is adni.
De felderült a téli táj, a hófolt
És rózsákkal kezdett sugarazni
Virággal, mely csak lélekből nyílhat
S mindent betölt a friss kenyérillat.
Mert ez történt - sohasem gondolnád!
Kenyér-illatot ontottak a rózsák
És a bimbó, pirosló temérdek
Meghasadó haja a kenyérnek. –
Illatként szállt a harangszó a tájra
Zengett a völgy, Erzsébet csodája.
S akkor halkan fohászkodni kezdtem: –
Kenyérillat, töltsed be a lelkem!
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is
Mi átfut az emberek szívén is
Felderíti elesettek sorsát,
Akár kenyér-illattal a rózsák.
|